A magyar adat egy százalékpontot javult 2021-hez képest (már akkor is ez volt a második leggyengébb adat), ám az idén az unióban rekordmagas magyar infláció miatt összeomlott a magyar lakosság fogyasztása, a kiskereskedelem forgalma ugyanis 10 százalékkal csökkent.
A jólét, illetve a szegénység mérésére a közgazdászok, szociológusok több módszert is alkalmaznak, ezek közül az egyéni fogyasztás mérése az egyik legjobban használható mutató. Ráadásul az Eurostat az uniós országok fogyasztási adatait vásárlóerőparitáson számolja, amely kiegyensúlyozza az árfolyamkülönbségből és az eltérő árszínvonalból fakadó eltéréseket, vagyis a tényleges fogyasztást mérik.
Az Eurostat számításai szerint 2022-ben Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztás, itt az EU átlagának 138 százalékát költötték magukra a polgárok, őket követte Ausztria és Németország. E két országban az uniós átlag 118 százalékát költötték fogyasztásra. Az alsóházban a már említett Bulgária található az uniós átlag 69 százalékával, második legszegényebb ország Magyarország lett az uniós fogyasztás 71 százalékával, majd alulról a harmadik leggyengébb adatot Horvátországban és Lettországban mérték 76-76 százalékkal.
Romániában a tavalyi adatok alapján az uniós átlag 86 százalékát költötték el. Románia gazdasága az elmúlt években erőteljes felzárkozást mutatott, ez érzékelhető a román fogyasztási adatokon is. Az országban idén is lényegesen alacsonyabb volt az infláció, de gazdasága is gyorsabban növekszik a magyarnál. A gyors fogyasztásnövekedésben komoly szerepet játszik, hogy a nagyszámú román vendégmunkások hazautalják jövdelmüket - jelzik a kutatók.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
