A Fidesz-kormány és a kínai CATL akkugyár közötti szándéknyilatkozat újabb részletét hozta nyilvánosságra Tárkányi Zsolt, a Tisza-párt debreceni országgyűlési épviselője.
Facebook-bejegyzésében a politikus emlékeztetett, hogy 2022-ben a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Magyar Levente írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amely utat nyitott a CATL számára a debreceni akkumulátorgyára megvalósításához.
Ebben rögzítették, hogy a "magyar kormány segíti a párbeszédet az önkormányzattal annak érdekében, hogy a CATL opciós jogot kapjon a célterületen túl további földterületek megvásárlásához", valamint azt, hogy "a CATL előzetes műszaki átvilágítást végez a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) által kijelölt, a befektetés célterületeként azonosítható telkekről annak érdekében, hogy kiválaszthassa a befektetésre legmegfelelőbb helyszínt Magyarországon" - idézte a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára bejegyzésében.
A dokumentum alapján az önkormányzat vállalta, hogy miután a városi vagyonkezelő holdingon keresztül megszerezte a telkeket az addigi magántulajdonosoktól, saját költségére előkészíti azokat (egyesíti, tehermentesíti, stb.) és kötelezően értékesíti a CATL-nek.
Ez az az adásvételi szerződés, amelyet Barcsa Lajos alpolgármester írt alá és az önkormányzat négy éven át titkolt, idén is csak a lényegi részek kitakarásával adta ki a sajtónak és civileknek. Itt is van az akkori kormánynak egy érdekes vállalása: "a CATL nem köteles a telekáron felül semmilyen díjat vagy költséget viselni", magyarul mindent az adófizetők álltak - jelezte Tárkányi Zsolt.
Kitért "egy ennél is meglepőbb" pontjára a szándéknyilatkozatnak, miszerint a kormány vállalta, hogy összeállít egy listát minden szóba jöhető, 100 hektárt meghaladó nagyságú olyan területről Debrecen 50 kilométeres körzetében, amely alkalmas lehet a CATL további gyáregységeinek létrehozására. "Vagyis ha a Fideszen múlt volna, akár újabb akkugyárat is építhetett volna a régióba a CATL" - mondta a képviselő.
Megemlítette, hogy a dokumentum szerint kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársak segítették a bevándorlási és más hivatalokban a kínai és egyéb harmadik országból érkező munkavállalók vízumkérelmének lehető leggyorsabb és legzökkenőmentesebb biztosítását.
A CATL pontosan meg is jelölte, hogy 2022 júniusa és 2029 decembere között mennyi EU-n kívüli munkavállalóra van szüksége, éves bontásban: 2022 júniusában a megjelölt szám 42-ről indul, majd folyamatosan növekedve 2023 nyarán megközelíti a 2000-et, 2024 végére meghaladja a 6000-et, 2025-ben 4000-5000 között marad, majd a gyár építésének lezárultával, az akkori tervek szerint 2027-től beállna a szám 1000-2000 közötti állandó munkavállalóra. Ennyien maradnának folyamatosan, amikor a gyár már termel - közölte.
A szerződés szerint az önkormányzat vállalta azt is, hogy a magyar állammal együtt bérlakások ezreit alakítja ki a CATL munkavállalói számára.
"Az a Fidesz-kormány vállalkozik a kínai cég munkavállalói számára bérlakások kialakítására, amely 16 év alatt hallani sem akart hasonló programokról a magyar közszférában dolgozók esetében" - írta az államtitkár, megjegyezve, hogy a magyar kormány még a dolgozók képzését is részben közpénzből képzelte biztosítani a kínaiaknak a szándéknyilatkozat szerint: a dolgozói képzések költségeinek felét, legfeljebb 2 millió eurót (akkor 800 millió forintot képzésenként) vagy dolgozónként legfeljebb 5 ezer eurót (akkor 2 millió forintot) ígért.
Tárkányi Zsolt végezetül azt írta: éppen az ilyen eltitkolt és a helyiek által nem támogatott beruházások miatt nem szívesen látott vendégek Debrecenben az akkuiparnak azok a fideszes lobbistái és külföldi szereplői, akik ma a Kölcsey Központban gyűlnek össze. (MTI)
