Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, közgazdász neve is felbukkan a szerdán nyilvánosságra hozott ügynökaktákban. Nógrádi az utóbbi években a Fidesz egyik fontos beszélő fejeként szerepelt a nyilvánosságban.
A hatos kartonja szerint 1981. június 17-én szervezték be. Az dokumentum azt írja, hogy a III/III-as csoporfőnökségnek, vagyis a belső ellenzék elleni elhárításnak dolgozott.
Nógrádi fedőneve „Raguza” volt, a beszervezés idején MSZMP-tag volt, és már a Műszaki Egyetem tanára. A foglalkoztatás vonala „ifjúságvédelem” volt - írja a Szeretlek Magyarország.
Titkos megbízottként tartották nyilván, ami magasabb szintű, megbízhatóbb kategóriát jelentett az állambiztonság szemében, mint az egyszerű ügynök. A titkos megbízottak általában önként vagy meggyőződésből, komolyabb feladatokat végrehajtva működtek együtt a hatóságokkal.
A beszervezés alapjaként az „Elvi-hazafias” kategórát jelölték meg. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos papírok szerint nem zsarolással vagy anyagi juttatásokkal kényszerítették az együttműködésre, hanem politikai-ideológiai alapon vállalta a munkát.
Az a kartonból nem derül ki, hogy a kapcsolat mikor ért véget közte és az állambiztonság között.
A HVG már 2009-ben „Raguza” fedőnevű hálózati személyként azonosította Nógrádi Györgyöt az 1956-os Intézet kutatásait ismertetve. A cikk szerint például azt a feladatot adták neki, hogy Nagy Imre újratemetése kapcsán adjon hangot aggodalmának a nyugatnémet kormányzati és ellenzéki kapcsolatainál.
Nógrádi 2009 júniusában az InfoRádiónak tagadta, hogy ő lett volna „Raguza”, illetve hogy a titkosszolgálatnak dolgozott volna.
A közelmúltban civilek próbálták megismerni a rá vonatkozó iratokat, de Nógrádi nem ismerte el közszereplői minőségét az ÁBTL megkeresésére. A civilek emiatt bírósághoz fordultak, amely első fokon kimondta, hogy közszereplőnek minősül.
