Török szerint az ügyészség lépése Magyar irányába „provokáció vagy fricska” lehetett, és politikailag kellemetlen helyzetet teremt, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök neve ugyanazokon a címlapokon szerepel a másik két politikuséval. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a többmilliárdos korrupciógyanús ügyek nem mérhetők össze egy mobiltelefon állítólagos eltulajdonításával.
Schultz Nóra szerint Magyar reakciójának lényege éppen az aránytalanság bemutatása volt. Úgy vélte, a miniszterelnök politikailag akár profitálhat is abból, hogy volt kormánypárti képviselők mentelmi jogát súlyosabb ügyekben kérik ki, míg az övét egy jóval kisebb súlyú ügyben. Arra ugyanakkor emlékeztetett, hogy a telefonos incidens a választási kampány idején Magyar egyik legkellemetlenebb ügye volt, mert nem politikai programját, hanem személyiségét érintette.
Magyar maga kérte mentelmi jogának felfüggesztését. Török szerint ez politikailag logikus lépés volt, mert így azt az álláspontját erősíthette, hogy az ügyészség vele szemben „piszkos játékot játszik”. A politológus azonban kevésbé tartotta sikeresnek Magyar későbbi kijelentését, amely szerint „végre indul az út a börtönbe program”.
Török szerint ebből úgy tűnhetett, mintha a miniszterelnök maga akarná irányítani az elszámoltatási folyamatot, miközben a kormány korábban azt hangsúlyozta, hogy csak társadalmi és politikai elvárásokat fogalmaz meg, az igazságszolgáltatás működését viszont nem irányítja. Az elemző úgy vélte, ez a reakció inkább érzelmi, mint tudatos politikai megfontolásból születhetett.
