Hernádi Zsolt elmondta, a finomító számára hűtő- és ipari vizet is jelentő Duna vízállása soha nem tapasztalt mértékben csökkent. Emlékeztetett azonban, hogy 2018-ban a Duna-menti erőművel közös beruházásba kezdtek az állam segítségével, és kiépítették azt a szivattyúállomást, amely ilyen vízállásnál is biztosítja a működést.
Hozzátette, a szivattyúállomáshoz valószínűleg további csővezetéket kell majd implementálni, erre ígéretet is kaptak a kormánytól.
Hernádi Zsolt emlékeztetett arra, hogy jövőre hatályba lép az orosz kőolajról való leválást kötelezővé tevő uniós szabályozás, amire a Mol már készül.
Ebben kérte a kormány támogatását, elmondása szerint ugyanis a mai napig nem tudni, hogy az Adria kőolajvezeték képes-e a Mol-csoport százhalombattai és pozsonyi finomítóinak teljes ellátására.
"Tehát hiába költünk mi el közel 500 millió dollárt arra, hogy képessé tegyük a két finomítót nem orosz eredetű tengeri olaj fogadására. Ezt a másik felén tesztekkel nem tudják bizonyítani, és nem is akarják bizonyítani, hogy erre képes" - bírálta az Adria kőolajvezeték üzemeltetőjét.
A rendkívüli energiahelyzetről szólva az iparvállalatokat az energiafelhasználásuk önkéntes visszafogására ösztönözve azt üzente: ne a zsebüket nézzék most, hanem azt, hogy az energiaellátás biztonságos maradjon az országban.
Hernádi Zsolt elmondása szerint a benzin többé-kevésbé rendelkezésre áll, ám a Hormuzi-szoros és az orosz piac kiesésével 10-13 százalék dízel hiányzik a világpiacról. Hozzátette, hogy a hazai árszabályozás kivezetése óta a dízel világpiaci ára literenként 160 forinttal ment fel.
Augusztusban 356 millió liter dízelt igényel a magyar piac, ebből a Dunai Finomító 230 millió litert itt állít elő, 95 millió litert Pozsonyból hoz be a Mol. Az exportot a Mol teljesen leállította, de dízelből így is importra szorul az ország, ehhez tartani kell az importparitást árban - figyelmeztetett.
Hozzátette, hogy a Duna alacsony vízállása miatt most nem tud uszályon bejönni üzemanyag az országba.
Emlékeztetett arra, hogy a 2025-ös tűzeset előtt a Dunai Finomító évente 2 milliárd liter dízelt és 600 millió liter benzint állított elő.
A tűzeset után szeptember 22-re állítják helyre a Dunai Finomító desztillációs üzemét, először tesztüzemben. Amint a finomító teljes üzemben működik, Magyarország sokkal kevésbé lesz kitéve az üzemanyagimportnak - hangsúlyozta.
A Mol 20 milliárd forintot fordít az üzem helyreállítására, de az elmaradt haszon 150 milliárd forintnál is több. Noha ennek nagy részét megtéríti a biztosító, a Mol anyagilag és az ellátásbiztonság miatt is érdekelt a mielőbbi helyreállításban - mutatott rá.
Ezzel együtt is kiemelte azonban, hogy ha a hazai üzemanyagárak nem követik a importparitást, a fogyasztás annyira megnő, hogy fenntarthatatlan lesz, semmilyen hatósági eszközzel nem lehet ugyanis megállítani az üzemanyag-turizmust.
Hernádi Zsolt szólt a Mol által 35 százalékban most megvásárolt Aphrodité földgázmezőről is. Közölte: a Ciprushoz tartozó tengeri talapzaton fekvő Aphrodité egy megkutatott, lehatárolt gázmező, amely mintegy 104 milliárd köbméter földgázt tartalmaz, és 8 millió hordó kondenzátumot és egyéb jól hasznosítható vegyipari anyagot. A Shelltől most megvásárolt gázmező operátora az amerikai Chevron lesz.
Hozzátette, várakozásaik szerint az első gáz 2031-ben fog érkezni, addig Egyiptomig egy 250 kilométer hosszú tenger alatti vezetéket kell kiépíteni, onnan értékesítik majd a gázt az egyiptomi és a világpiacra.
Az Aphrodité földgázmező olyan nagy hatással lesz az európai piacra, mint a romániai Neptun gázmező, amelynek működésbe lépésére már a Mol is nagyon vár, mert az is növelni fogja Magyarország irányába a földgáz-diverzifikációt - jelentette ki.
Hernádi Zsolt újságírói kérdésre válaszolva elmondta, nagy bajban lenne az ország a stratégiai üzemanyagkészletek visszatöltése nélkül, hiszen a behozatal most logisztikai nehézségekbe ütközik. (MTI)
