Kapitány szerint az energiaellátás körülményei jelentősen megváltoztak az elmúlt 12 évben: a naperőművek kapacitása már meghaladja a 8 ezer megawattot, az energiatárolás azonban nem tartott lépést a bővüléssel. Ezen jelentős fejlesztésekkel változtatnának. Vizsgálják a Paks I. üzemidő-hosszabbítását is, azzal a céllal, hogy az erőmű 2032-től további húsz évig működhessen.
A miniszter megfelelőnek nevezte a gáztárolók töltöttségét, szerinte az ország felkészült a télre, a fizikai gázellátásban nincs probléma. Az orosz import túlsúlyát gazdaságossági okokkal magyarázta, mivel a vezetékhálózat más irányokból is lehetővé teszi a beszerzést. Azt nem közölte, mennyivel csökkent az orosz kitettség az elmúlt hónapokban, de szerinte a várakozásoknak megfelelő körülmények között az uniós leválási határidőre, jövő októberre más forrásokból is biztosítható lesz a gázellátás.
A kőolajbeszerzés átalakításáról is tárgyalnak: a horvát partnerrel megkezdték az egyeztetést az Adria-vezeték teljes kapacitásának kihasználásáról. Kapitány a korábbi kormány idejénél „sokkal barátibb” viszonyról beszélt.
A közgazdászok által bírált, havi ötezer forintos dízeltámogatást azzal indokolta, hogy az célzottabb a korábbi védett árnál, és annak havi 50 milliárdos költségével szemben 10 milliárd forintba kerül. Állítása szerint a jogosulti kört a leginkább rászorulókra próbálták szabni. Bár kevesebb belvárosi autót tartana kívánatosnak, hangsúlyozta: az ország számos részén a mindennapi közlekedés nehezen oldható meg tömegközlekedéssel.
Az idei alacsony dunai vízállás szerinte felkészületlenül érte a rendszert. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében megújulóenergia-fejlesztéseket, köztük szélerőműveket, valamint az otthonok energiahatékonyságának javítását sürgette.
A rezsicsökkentés kapcsán elsősorban az energia árának leszorítását nevezte célnak. Ehhez olcsó nap- és szélenergiára, tárolókra, kisebb importfüggőségre és kedvezőbb áron történő exportra építenének, uniós források bevonásával.
A vállalkozáspolitikában a termelékenységet és a kis- és középvállalatok hazai beszállítói szerepét erősítenék. Kapitány szerint az elmúlt 16 év támogatásainál nem vizsgálták megfelelően, mire költik a cégek a pénzt, és javul-e tőle a teljesítményük.
A vagyonadó a minisztert is érinti majd, de elmondása szerint szívesen befizeti. Úgy véli, a viszonylag alacsony személyi jövedelemadó és társasági adó mellett a vagyonossá vált embereknek társadalmi hozzájárulásként kell tekinteniük erre a közteherre.
A vállalati szférából a közigazgatásba érkezve Kapitányt saját elmondása szerint sokkolta a papíralapú kommunikáció aránya és a döntéshozatalban részt vevők nagy száma.
