Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna felvételével a háborút is felvennék az unióba. Véleménye szerint az orosz-ukrán háború egy világháború része, és részben a második világháború folytatása.
A házelnök kiemelte: a következő választások tétje Ukrajna EU-s csatlakozása, amely kockázatokat és veszteségeket jelentene Magyarország számára.
Kövér László biztonsági kockázatként a háborút és a szervezett bűnözés beáramlását említette meg, gazdasági szempontból pedig az következne, hogy Magyarország nettó befizető ország lenne, a magyar gazdák elveszítenék az agrártámogatásokat és a piacaikat is valamint EU-s források szűnnének meg.
A házelnök kitért az egészségügyi kockázatokra és az élelmiszerbiztonsági kérdésekre is. Előbbihez azt fűzte hozzá, hogy Ukrajna számos olyan problémával küzd a közegészségügy terén, amit "mi nem akarunk megtapasztalni". Élelmiszerbiztonsági szempontból a génmanipulált élelmiszerek terjedésének veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Kövér László elmondta, politikai kockázatot is jelentene az ukrán csatlakozás.
"Ukrajna felvétele Brüsszel számára eszköz az európai döntéshozatali rendszer további központosítására" - hívta fel a figyelmet.
A kormánypárti politikus úgy véli, hogy a gazdaságilag várhatóan még évtizedekig kiszolgáltatott Ukrajna egy olyan súlyú politikai szereplő lenne az EU-s döntéshozatalban, amelyet Brüsszel bármely kérdésben felhasználhatna a "blokkoló kisebbség" létrejöttének megakadályozására. Így továbbra az EU már nem lenne Magyarország számára a nemzeti érdekek érvényesítésének legjobb kerete. Kiemelte: Ukrajna gyorsított felvétele valójában kulcsa az EU brüsszeli átalakítási terveinek.
Kövér László előadása második felében arról beszélt, megjelent egy olyan háttérhatalom, amelyet egy nehezen megszemélyesíthető, pénzalapú hálózat alkot, célja a nemzetállami keretek felszámolása, és ma már a politikai elitek kiválasztását is döntően befolyásolni tudja. A jelenlegi magyar kormány valójában ezzel a globalista hatalommal küzd.
Ennek a háttérhatalomnak Ukrajna csak eszköz a közös EU-s hitelfelvétel, a demokrácia leépítése, a többség megbélyegzése, a normák relativizálása illetve megszüntetése, a szabadság mibenlétének átértelmezése, a szabadságjogok átrendezése, a nemzetállamok eladósítása, a privatizáció, a társadalmaknak a piaci törvényekre hivatkozó elszegényítése mellett - részletezte a házelnök. (MTI/Fotó: Ujvári Sándor)
TETSZETT A CIKK? OSZD MEG AZ ISMERŐSEIDDEL!
