A 65 év felettiek foglalkoztatása enyhíti a munkaerőhiányt. És a munkáltatóknak nem kell fizetniük a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót sem az idősek után, illetve a nyugdíjasok eleve többet kapnak kézhez, mert a 18 és fél százalékos tb-járulékot nem vonják le tőlük.
Az átlagnyugdíj már csak a nettó átlagfizetés felének felel meg Magyarországon. Nő a különbség, mert az ellátást egyedül az inflációhoz igazítja a kormány. 2023-ban minden harmadik nyugdíjas a létminimum alá szorult, vagyis – a 13. havi ellátás ellenére – kevesebb mint 160 100 forintból élt havonta a Bankmonitor szerint. Pedig 2022-ben kevesebb mint 18 százalékról több mint húszra nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett magyar nyugdíjasok aránya a KSH legutolsó adatai alapján. Azt írják, az egyszemélyes háztartások közül a 65 éves vagy annál idősebb nők helyzete volt a legrosszabb, egyharmaduk élt szegénységben, a legtöbben ezért kényszerülnek újra dolgozni a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint.
A kormány az RTL megkeresésére azt írta, hogy a 65 év feletti munkavállalók aránya Magyarországon illeszkedik az uniós átlaghoz.
