A vádirat szerint a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó cég ügyvezetője a társaság pénzügyi vezetőjével szorosan együttműködve arra kérte fel a céggel többnyire korábban tényleges üzleti kapcsolatban álló gazdasági partnerek vezetőit, hogy a valós tevékenységükről kiállított számlák mellett olyan gazdasági eseményekről is állítsanak ki számlát a sértetti társaság felé, amely szolgáltatást, vagy termékértékesítést ténylegesen nem végeztek el.
A fiktív számlákat a gépgyártó cég befogadta, azok ellenértékét átutalással megfizette a valótlan számlákat kiállító társaságok felé. Az így átutalt összegek egy része készpénzben visszajutott a sértetti cég vezetőihez, másik része pedig olyan ténylegesen elvégzett szolgáltatásokat fedezett, amelyek a cégvezetők magánérdekeit szolgálták. Ilyen szolgáltatás volt például az ismerősök és hozzátartozók gépjárműveinek szervizelése, vagy az egyik cégvezető sofőrjének havi rendszerességű nagy összegű bérkifizetése.
A fiktív költségekről kiállított számlák kifizetését úgy oldották meg, hogy a pénzügyi vezető útmutatása alapján a beszámlázó cégek képviselői a sértetti cég tevékenységi körébe illő szolgáltatásokról állították ki a számlákat. Ezeket maga a pénzügyi vezető igazolta le, így a fiktív jogügyletekről kizárólag a két cégvezető vádlott, és az érintett beszámlázó cégek vezetői tudtak.
Az ügyészség a sértetti cég két vezetőjével, valamint további egy vádlottal szemben börtönbüntetést, közügyek gyakorlásától eltiltást, pénzbüntetést és cégvezetői tevékenységtől történő eltiltást indítványozott.
A büntetőeljárás során 8 terhelttel egyezséget kötött az ügyészség.
Az ügyben a Szolnoki Járásbíróság fog dönteni.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !
