Az emberöléssel gyanúsított budapesti nő bűnügyi felügyeletének elrendeléséről döntött a bíróság

A Budai Központi Kerületi Bíróság emberölés bűntette miatt folyamatban lévő bűnügyben a terhelt bűnügyi felügyeletének az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb 2023. augusztus 22-ig történő elrendeléséről döntött.

A rendelkezésre álló adatok szerint a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2023. április 20-án este egy XIII. kerületi ingatlanban – előzetes szóváltást követően – egy késsel mellkason szúrta az élettársát, aki a lakás előtti folyosón elhunyt. E cselekmény – bizonyítottság esetén – emberölés bűntettének megállapítására alkalmas. A bűncselekmény megalapozott gyanúját a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, az OMSZ által a halál megállapításáról kiállított igazolás, valamint tanúvallomások is alátámasztják.

A Fővárosi Főügyészség a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében indítványozta a gyanúsított letartóztatását. A gyanúsított védője az ülésen hangsúlyozta: védence jelenleg olyan idegállapotban van, hogy egyelőre nem tud vallomást tenni. Nem vitatta a védő, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tárgyi súlya jelentős, azonban álláspontja szerint ezen körülmény önmagában nem alapozza meg a letartóztatás szükségességét.

A gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlya kiemelkedő: az emberölés bűntette bizonyítottsága esetén öt évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tétel nagysága a bíróság álláspontja szerint már önmagában is olyan jelentős, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés hiányában a gyanúsított kivonná magát az eljárás hatálya alól. 

A cselekmény tárgyi súlya mellett azonban a bíróság az egyéb személyi körülményeket is megvizsgálta. E körben a következő megállapításokra jutott: a gyanúsított büntetlen előéletű, jelen ügyön kívül másik büntetőeljárás nincs folyamatban vele szemben, a terhelt rendelkezik állandó lakóhellyel, két kiskorú gyermeke van, akik – közös megegyezés alapján – a volt élettársának, a gyermekek apjának a háztartásában élnek ugyan, ám a rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt gyermekei nevelésében, ellátásában napi szinten részt vesz.

A bíróság a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét vizsgálva arra jutott, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél kizárólag kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható, de a terhelt letartóztatásához szükséges többletfeltételek az eljárás jelenlegi szakaszában nem állapíthatóak meg, így a gyanúsított esetében lehetőség van kisebb korlátozással járó kényszerintézkedés elrendelésére. A terhelt cselekményéről jelenleg rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy az egyszeri, indulati jellegű cselekedet volt. Bár a gyanúsított vallomást nem tett, az eljárás adataiból arra lehet következtetni, hogy az ingatlanban nem csupán szóváltás történt, ott dulakodás nyomai is felfedezhetőek.

Figyelemmel arra, hogy a gyanúsított büntetlen előéletű, valamint gyermekeihez, családjához, Magyarországhoz való kötődése szoros, így alappal nem feltételezhető, hogy a kényszerintézkedés magatartási szabályait megszegné: önkéntes jogkövetése valószínűsíthető.

A bíróság akként rendelkezett, hogy a rendőrség a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak betartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze. (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !