Ukrajna szerint Magyarország alaptalanul akadályozza az uniós csatlakozási tárgyalások előrehaladását, miután az elmúlt hetekben már harmadszor blokkolta újabb tárgyalási klaszterek megnyitását. Kijevi diplomáciai források a HVG-nek azt mondták, Ukrajna teljesítette a feltételeket, és több gesztust is tett a magyar–ukrán kapcsolatok rendezéséért.
Az uniós csatlakozási folyamat 35 szakpolitikai fejezetét hat klaszterbe csoportosítják. Magyarország eddig az első, alapvető kérdésekkel foglalkozó, valamint a hatodik, kül- és biztonságpolitikai klaszter megnyitását támogatta. A belső piacot, illetve a versenyképességet és növekedést érintő második és harmadik klaszter megnyitását azonban a legutóbbi egyeztetéseken megakadályozta.
Kijev és az uniós vezetők álláspontja szerint Ukrajna valamennyi klaszter megnyitásának feltételeit teljesítette. Az ukrán kormány olyan rendeletet is elfogadott, amely akár egyetlen tanuló esetén is lehetővé teszi magyar nyelvű iskolai osztály indítását. Az ukrán fél hangsúlyozta: az összes klaszter megnyitása nem jelent gyorsított csatlakozást, csupán lehetőséget teremt a részletes tárgyalásokra, köztük a Magyarország számára fontos kérdések rendezésére.
Az ukrán források szerint Volodimir Zelenszkij elnök kiemelt feladatnak tekinti az Orbán-kormány 16 éve alatt mélypontra jutott kétoldalú viszony helyreállítását. Úgy értékelik, hogy Magyar Péter három hét alatt többet ért el a kisebbségi jogok ügyében, mint elődje másfél évtized alatt. Eredményként említették azt is, hogy Magyarország már nem akadályozta az Ukrajnának szánt 90 milliárdos uniós csomagot, támogatta az Oroszország elleni két újabb szankciós csomagot, és sikerült rendezni az úgynevezett aranykonvoj ügyét.
A két ország külügyminisztériuma már a választás után, Orbán Anita kinevezése előtt felvette egymással a kapcsolatot. Magyar Péter és Zelenszkij várhatóan szeptemberben Budapesten vagy Kijevben találkozik, majd közösen Beregszászba látogatnak. Kijev szerint a klaszterek ügyét figyelmen kívül hagyva teljesen elégedettek a magyar kormány eddigi lépéseivel, a blokkolást is beleszámítva azonban csak 33 százalékosnak értékelik a teljesítményét.
Az ukrán fél feltételezése szerint a magyar kormány a korábbi kabinet uniós csatlakozással kapcsolatos kommunikációjának tartós hatása, a közvélemény reakciója és az ellenzéki támadások veszélye miatt óvatos. Azt sem zárják ki, hogy Budapest az Ukrajnának nyújtott támogatás kérdését a Magyarországnak járó uniós pénzek megszerzéséhez próbálja felhasználni.
Kijev kedvező változásnak tartja a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos hangnemét, és stratégiai együttműködésre törekszik valamennyi szomszédos állammal. Magyarország korábban sem akadályozta az ukrán mezőgazdasági termékek tranzitját, az új kabinet hivatalba lépése óta pedig tárgyalások folynak a szállítási kapacitások növeléséről, egyebek mellett a vasúti infrastruktúra fejlesztésével. Az ukrán fél szerint ez bevételt hozhat Magyarországnak, és javíthatja a keleti országrész infrastruktúráját is.
Ukrajnában azt is figyelik, kit nevez ki Budapest kijevi nagykövetnek. Közben az ország átveszi a Közép-európai Kezdeményezés soros elnökségét, és hamarosan elindítaná saját Kárpát-medencei Kezdeményezését is.
