Szabó Andrea politológus, szociológus szerint a Fidesz súlyos vezetési és hitelességi válságba került, jelenlegi formájában pedig hosszú távon nem maradhat fenn. A Tisza-kormány első száz napját értékelve ugyanakkor úgy vélte: Magyar Péterék több területen professzionálisan teljesítettek, de működésükben még komoly hiányosságok is láthatók – mondta a Klubrádió műsorában.
A politológus szerint az új kormány legnehezebb feladata az elszámoltatás és a nemzeti megbékélés összehangolása. Miközben felelősségre kell vonni azokat, akik törvényt sértettek vagy közpénzt tulajdonítottak el, világossá kell tenni, hogy ez nem a Fidesz szavazói ellen irányul. Szabó úgy látja, a szélsőséges társadalmi megosztottság kialakulása 2002-től gyorsult fel, amikor a Fidesz elkezdte saját politikai közösségéhez kötni a nemzeti jelképeket, elsőként a kokárdát. Ez szerinte tartós bizalmatlanságot és kirekesztettségérzést okozott.
Az energiaválság kezelésében már látott olyan elemeket, amelyek elősegíthetik a társadalmi együttműködést. A lakosság a kritikus időszakban mérsékelte az áramfogyasztását, vagyis pártállástól függetlenül reagált a kormány kérésére. Szabó szerint ez jelentős szemléletváltás: míg a Fidesz kiskorúsította a társadalmat és utasításokra épített, a Tisza partnerként, felelős felnőttként kezeli az embereket.
A kormánynak hosszabb távú közös célokat is ki kell jelölnie. Ilyen lehet az uniós források felhasználása, az alkotmányozás, a választási rendszer átalakítása vagy az oktatás korszerűsítése. Ezekbe azonban érdemben be kell vonni a társadalmat. Az internetes Közhang felület önmagában nem elegendő, mert nem éri el azokat, akik nem használnak digitális eszközöket. Szabó ezért személyes konzultációkat és széles körű társadalmi vitát sürgetett, az új alkotmány elfogadását pedig kötelező erejű népszavazással zárná le.
A politológus arra is figyelmeztetett, hogy a Tisza alaptörvény-módosításai miatt a Fidesz támogatói most hasonló kirekesztettséget érezhetnek, mint 2010 után az akkori ellenzéki szavazók. Különösen érzékeny kérdés a politikusok indulási lehetőségének korlátozása, ezért a kormánynak világosan és átláthatóan kellene megindokolnia döntéseit.
A Tisza Szigetek jövőjét szintén bizonytalannak tartja. A mozgalmi és a pártjelleg összehangolását korábban az MDF, az SZDSZ, a Jobbik, a Momentum és a Fidesz sem tudta tartósan megoldani. A Tisza továbbra is kevés taggal működő mikropárt, vezetése pedig eddig nem nyitotta meg széles körben a tagságot. Szabó szerint köztes megoldásra lenne szükség: a Szigetek megmaradhatnának önálló közösségekként, miközben helyi közéleti és társadalmi egyeztetési feladatokat kapnának.
Az első száz nap teljesítményét erős háromnegyedesre értékelte. A Tisza számos ügyet professzionálisan kezelt, ám a rendkívül magas elvárásokat maga Magyar Péter és a párt építette fel az előző két évben. A miniszterelnök tempóját a frakció többnyire követni tudta, egyes miniszterek és minisztériumok azonban kevésbé. Az ősz ezért vízválasztó lehet, amikor a kezdeti, felgyorsított időszak után megkezdődik a hétköznapi kormányzati munka.
Szabó a Tisza egyik legfontosabb erényének azt tartja, hogy képes beismerni és korrigálni a hibáit. Jelentős változásnak nevezte azt is, hogy megszüntették a rendkívüli jogrendet, és ismét a parlament vált a népképviselet és a döntéshozatal központi intézményévé.
A Fidesz helyzetét ezzel szemben kritikusnak látja. Szerinte a pártnak nincs ténylegesen jelen lévő vezetése, meghatározó politikusai távol maradnak a parlamenti munkától, miközben a tizenhat éves kormányzás súlyosan megrongálta a Fidesz márkáját. Úgy fogalmazott, a párt „egy süllyedő hajó”, amelynél a jéghegy már nem közeledik, hanem el is érte. A Fidesz támogatottsága szerinte jelenleg 19–20 százalék körül stabilizálódhatott, de megújulás nélkül ősszel tovább csökkenhet, hosszabb távon pedig akár tíz százalék körüli szinten rekedhet.
A Tisza valódi ellenfelévé ezért a Mi Hazánk válhat. Hatfős frakciója Szabó szerint több parlamenti munkát végezhet, mint a Fidesz és a KDNP együtt, ráadásul időnként konstruktív ellenzéki szerepet is vállal. Növekedésének ugyanakkor korlátot szabnak szélsőjobboldali álláspontjai, ezért csak középre húzódással válhat néppárttá. Az ősz döntheti el, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk közötti verseny melyik párt javára fordul, illetve kialakul-e együttműködés a Tiszától jobbra álló három erő, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk között.
A Tisza kétharmados, 141 fős parlamenti többsége önmagában veszélyt is jelenthet, mert nincs vele szemben erős intézményi ellenzék. Szabó azonban úgy látja, a kormányban, a többi hatalmi ágban és a társadalomban is lehetnek fékek. A demokratikus elkötelezettség valódi próbája az lesz, miként zajlik majd az alkotmányozás: szűk szakértői körben, vagy a társadalom széles rétegeinek tényleges bevonásával.
