A július 22. és 24. között végzett felmérés szerint a választani tudók 66, a választani tudó biztos szavazók 68 százaléka támogatja a Tiszát - írja a Népszava.
A Fidesz stabilizálni tudta kedvezőtlen helyzetét: a teljes népesség 19 százaléka, a választani tudók 22, míg a biztos szavazók 23 százaléka voksolna a pártra. Ez mindhárom csoportban hibahatáron belüli növekedést jelent az előző hónaphoz képest.
A Mi Hazánk a teljes népesség és a biztos szavazók körében 7, a választani tudók között 9 százalékon áll. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt mindhárom csoportban 1 százalékot ér el, a többi párt támogatottsága pedig egyenként 1–2 százalék között mozog.
A Medián adatfelvétele közvetlenül azután készült, hogy a Tisza-kormány alaptörvény-módosítással távozásra kényszerítette Sulyok Tamást a köztársasági elnöki posztról, Magyar Péter pedig Polgár Juditot kérte fel az államfői tisztségre. A sakkozó később visszautasította a jelöltséget.
Az eseményekről a társadalom túlnyomó többsége értesült: a teljes népesség 97 százaléka hallott Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetéséről, 94 százaléka pedig arról, hogy a miniszterelnök Polgár Juditot jelölte. A Medián csak a Fidesz támogatóinak körében mért néhány százalékponttal nagyobb tájékozatlanságot.
A kutatás hangsúlyozta, hogy nem igazolható közvetlen ok-okozati összefüggés az államfőváltás körüli események és a Tisza támogatottságának visszaesése között. Az adatokból ugyanakkor az látszik, hogy Polgár Judit felkérése korántsem aratott osztatlan sikert.
A teljes népesség 33 százaléka tartotta volna jó jelöltnek Polgár Juditot, míg 42 százalék nem értett egyet a felkérésével. A válaszadók 25 százaléka bizonytalan volt a kérdésben.
A Tisza szimpatizánsainak 43 százaléka támogatta Polgár Judit jelölését, 36 százalékuk azonban nem tartotta volna megfelelő választásnak.
Kritika érte a jelöltállítás folyamatát is. A lakosság 68 százalékát zavarta, hogy elmaradt a korábban beígért társadalmi egyeztetés a köztársasági elnök személyéről. Mindössze 22 százalék tartotta helyesnek, hogy a kormánypárt gyorsan megnevezett egy jelöltet a megüresedő államfői tisztségre.
A jelöltállítás módját a Fidesz támogatói bírálták a legnagyobb arányban, de a Tisza szavazóinak 60 százaléka is ellenezte az eljárást.
A felmérés azt is vizsgálta, milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak a választók a köztársasági elnök esetében. A legtöbben azt emelték ki, hogy az államfő ne legyen kettős állampolgár, vagyis kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezzen. Ezt a válaszadók 69 százaléka tartotta nagyon fontosnak.
A megkérdezettek 49 százaléka szerint nagyon fontos a jogi végzettség, 46 százalék szerint pedig az, hogy a jelöltnek ne legyen pártpolitikai múltja. A nemzetközileg elismert életpályát 34 százalék minősítette kiemelten fontosnak.
A válaszadók a korábbi politikai vagy közéleti szerepvállalásnak tulajdonították a legkisebb jelentőséget. Szintén kevesen tartották fontos szempontnak, hogy a következő köztársasági elnök nő legyen.
A Medián arra is kíváncsi volt, kit tartanának a magyarok a legalkalmasabbnak a köztársasági elnöki tisztségre. A spontán válaszok alapján három név emelkedett ki.
Bárándy Pétert a megkérdezettek 8 százaléka nevezte meg, Hadházy Ákost 6, Márki-Zay Pétert pedig 5 százalék látná szívesen az államfői székben.
Polgár Juditot, Iványi Gábort, Laczó Adriennt, a Vidéki Prókátorként ismert Fülöp Botondot, Sulyok Tamást és Forsthoffer Ágnest egyaránt a válaszadók 2 százaléka említette.
Romsics Ignác, Morvai Krisztina és Orbán Viktor egyaránt 1 százalékos eredményt ért el a spontán válaszok között.
A felmérést a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2026. július 22. és 24. között készítette, ezerfős, országosan reprezentatív minta telefonos megkérdezésével.
A minta kisebb torzulásait a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján súlyozással korrigálták, így az településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerint is tükrözi a választókorú lakosság összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában, a válaszok megoszlásától függően, legfeljebb ±3,1 százalékpont.
