Vályi-Nagy Vilmos beszámolt arról, hogy hétfő reggelenként értekezleteket tartottak a parlamentben az akkori miniszterelnök és államtitkárok részvételével, amelyeken "problémás ügyeket" oldottak meg, és a gazdaság működése szempontjából fontos döntéseket hoztak.
Az egyeztetésen témák voltak a települések közvilágítási tenderei, "amikben az Elios rendszeresen nyert", és Lázár János feladata volt, hogy ezen ügyek haladjanak - tette hozzá, megjegyezve, hogy a felmerülő problémákat azonnal elintézték.
Azt mondta, egyre több olyan ügy került terítékre, ami totálisan szakmaiatlan és teljesen ráfizetéses volt, és azon kívül, hogy a projektet megvalósító cég rendkívül jól járt vele, csak púp és teher volt a magyar állam hátán. Az arányok elkezdtek megváltozni: a rossz projektek aránya nőtt, a jó projektek aránya csökkenni kezdett - fűzte hozzá.
Példaként hozta fel, hogy úgy költött el 15 milliárd forintot az állam egy Gödre tervezett kormányzati adatközpontra, hogy egy beton szarkofágon kívül semmi nem valósult meg. Nettó lopás volt, a mai napig nincs felelőse, nem indult vizsgálat, nem lett feljelentés - jelezte.
A volt államtitkár beszélt arról is, hogy amikor a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején privatizált Antenna Hungária állami visszavásárlásáról tárgyaltak a külföldi tulajdonossal a 2010-es évek elején, sikerült 61-62 milliárd forintról 48 milliárd forintra lealkudni a vételárat, és amikor erről tájékoztatta Orbán Viktort, a kormányfő azt mondta, az nem jó, 53 milliárd legyen, ezért "visszafelé kellett módosítani az árat". "Lefagytam, mert mindenki lefagyott volna ebben a helyzetben; egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet" - mondta.
Vályi-Nagy Vilmos az interjúban kitért arra is, hogy az állam az informatikai vásárlásokat néhány cégbe telepítette, a szerződéskötéseket egy tárcához kötötte, és annyira centralizálta ezt a feladatot, hogy "ne hallatszanak el a központig" az üzemeltetési, munkaszervezési problémák. Az e-ingatlan rendszerre 2016 körül kötöttek szerződést, és máig nem, vagy csak részlegesen működik, a digitális állampolgársághoz kapcsolódó élő szerződések összege meghaladja a 100 milliárd forintot, holott azt magasabb szakmai szinten ennek a tizedéből meg lehetett volna csinálni - közölte.
A volt államtitkár azt mondta, az ilyen típusú szerződések száma folyamatosan nőtt, nagyon sok esetben a piaci cégek döntötték el, hogy az állam milyen fejlesztéseket fog megvalósítani, amit egészen elképesztőnek nevezett. Mindig volt egy megmondóember nagyjából 2016-2017 környékétől, aki kezébe vette a piacot, és azt mondta, hogy te bekerülhetsz ebbe a keretmegállapodásba, te konzorciumvezető leszel, "te meg takarodjál innen" - tette hozzá.
Vályi-Nagy Vilmos azt mondta, olyan hibrid rendszer működött, ahol a NER-oligarchák tényleges tulajdonosait is időnként meglopták a NER-oligarchák, a NER-oligarchákat pedig a saját középvezetőik is meglopták. Tehát itt mindenki mindenkit meglopott. Ezért került ilyen sokba a végén az a számla, amit a magyar államnak ki kellett fizetni - jelentette ki.
Beszélt arról is: a NAV nagyon szépen felderített, lenyomozott mindent. Mindenkiről minden információt összegyűjtött, rajtaütött, majd pár héttel később a politika rajtaütött a NAV vezetésén; aki az adott ügyön dolgozott, azt félrepakolták, és lerakták az ügyet egy vidéki nyomozóhivatalba, 4-6 ember kezébe.
A korábbi 100-120 ember, aki ezzel az üggyel foglalkozott, kiesett, és jött 4-6 ember, aki a nulláról nekiállt az üggyel foglalkozni - fogalmazott, hozzáfűzve: ennek megfelelő lett az ügy folytatása.
Több száz olyan ügy volt, ahol a NAV-ban, a rendőrségen, az ügyészségen az volt a feladat, hogy elfektessék ezeket az ügyeket - mondta.
Az állam által kötött informatikai beszerzésekről szólva arról beszélt, hogy jelentősen túlárazottak a különböző hálózati szolgáltatással kapcsolatos szerződések és az eszközbeszerzések, és "vizsgálatért kiált" a licencszerződések ügye is. (MTI)
