A magyarok közel fele egyáltalán nem engedne szegényebb országbeli bevándorlókat Magyarországra, további 40 százalék csak kevés bevándorlót engedne be - olvasható a Republikon Intézet elemzésében, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.
A Republikon nemzetközi kutatásokra alapozva mutatja be, hogyan vélekednek a magyarok a bevándorlásról, és hol tart a migránsintegrációs politika tíz évvel a migrációs krízis kezdete után.
Az elemzésben az áll, hogy Magyarországon az elmúlt 15 évben lényegében alig változott a bevándorlás megítélése, a Fidesz-kampányok csak átmeneti negatív kilengést okoztak.
"Az ország lakossága konzisztensen elutasító volt a bevándorlással szemben, gyakorlatilag Európa legkirekesztőbb országa vagyunk 25 éve" - emelték ki.
Megjegyezték, hogy bár az "orbáni idegengyűlölet" 2015 és 2017 között lett csúcsra járatva, az European Social Survey (ESS) adataiból látható, hogy ebben az időben volt egy minimális, pár százalékpontos növekedés a bevándorlók elutasítottságában, de az évtizedes tendencia nem változott.
Hozzátették, hogy korábban 2001-ből és 2005-ből vannak olyan adatok, amelyek szerint lényegesen alacsonyabb volt a bevándorlás abszolút elutasítottsága, 2002-ben mindössze 25, 2005-ben 35 százalék választotta az "egyet se" opciót.
"Sajnálatosan azt kell mondanunk, az Orbán-rendszer bevándorlás-ellenessége a magyar társadalomban már erősen jelen lévő hajlamon profitált, amikor kellett, felerősítette azt, és amennyiben a Magyar-kormány is bevándorlás-ellenes álláspontot fog képviselni, amit talán előre jelez a menekülttábor-ügy napirendre tűzése, azzal politikai értelemben racionálisan cselekednek, és a társadalom relatív többségének álláspontját képviselik, amelyben a xenofóbia nemzetközi összehasonlításban kimagasló" - fogalmaztak az elemzésben.
Kiemelték, hogy az integrációs politika hiánya és a társadalom, valamint a politika xenofóbiája egymást erősítő jelenségek; a Migráns Integrációs Szakpolitika Index (MIPEX) szerint 2025-ben Magyarország az integrációs politika minőségében hátulról a hatodik helyen áll a tagországok között.
Különösen az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és az állampolgársághoz, az állampolgári jogokhoz való hozzáférés tekintetében teljesítünk nagyon rosszul - írták.
A Republikon Intézet elemzése szerint a kiugró magyar xenofóbiát nem indokolja a kitettség mértéke, hiszen sem felvevő, sem határországként nem ér minket akkora terhelés, mint a nálunk "idegenbarátabb" országokat.
Azt sem lehet mondani, hogy a menekültek nem hajlandók integrálódni, hiszen egyértelműen látszik, hogy egyes országok, köztük Magyarország szándékosan mellőzik az integrációs politikát - fűzték hozzá.
Olyan országok, mint Svédország, Spanyolország vagy Írország "érdemi integrációs politikával rendelkeznek és jelentős bevándorlással szembesülnek, mégis relatíve alacsony idegengyűlölet jellemzi őket" - mutattak rá.
"Magyarország nyomoráért nem a bevándorlók, hanem a hibás kormányzás évtizedei tehetők felelőssé, de az idegengyűlölet, úgy tűnik, nem a Fidesz találmánya; Orbán és pártja mindössze haszonélvezői voltak a közhangulatnak, és gerjesztették az indulatokat, egyszer a menekültek, másszor a melegek vagy az ukránok ellen, mindig az aktuális politikai céloknak megfelelően" - áll az elemzésben.