A tényállás szerint két fogvatartott a zárkában a sértettet időnként élő súlyként használták, valamint bántalmazták. Megtiltották, hogy egyen, majd túlevésre kényszerítették. A két férfi durván bántalmazta a sértettet, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. A bántalmazók megtiltották neki, hogy az esti gyógyszerelosztáson részt vegyen, így nem derült ki az állapota, és éjjel életét vesztette. A hajnali zárkaellenőrzésen a személyzet megkezdte a sértett újraélesztését, ami nem vezetett eredményre. A harmadik vádlott az eseményeket látva semmilyen módon nem nyújtott segítséget a sértettnek.
A Fővárosi Törvényszék a bántalmazókat többszörösen minősülő emberölés bűntette miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre, valamint 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az egyik vádlott nem, míg társa 25 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a harmadik férfit segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 2 év és 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet ellen az ügyész két vádlott esetében további minősítés megállapításáért, illetőleg a feltételes szabadságból történő kizárásért fellebbezett. A bántalmazó vádlottak, továbbá védőik téves jogi minősítés miatt, továbbá felmentésért, illetve hatályon kívül helyezésért, valamint enyhítésért fellebbezek. A segítségnyújtást elmulasztó elkövető védője felmentésért és enyhítésért fellebbezett.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta.
A Fővárosi Ítélőtábla a jogerős ítéletével az aljlas indokból elkövetett minősítést megállapította, továbbá azt is, hogy az egyik vádlott 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet – a védelmi fellebbezések elutasításával egyidejűleg – helybenhagyta.
