Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlottak munkavégzésre irányuló jogviszonyban álltak egy közétkeztetéssel foglalkozó gazdasági társasággal, első- és másodrendű vádlott területi vezetőként, harmadrendű vádlott élelmezésvezetőként. 2024. május 2-án délelőtt a konyhai kisegítő a bulguros rakott karfiol készítése során a sütésre előkészített ételben fellelt egy 5 centiméter átmérőjű, vastagabb üvegdarabot, amit átadott a szakácsnak, aki késlekedés nélkül tájékoztatta a vádlottakat. Az elsőrendű vádlott utasítása alapján az étel készítése tovább folytatódott, majd kiszállításra került összesen 642 adag a környékbeli iskolák, óvodák, bölcsődék, illetve magánszemélyek részére.
Ugyanezen a napon az iregszemcsei tálalókonyha étkezőjében többen is találtak üvegszilánkot az ételükben, amit a szakács azonnal jelezett a harmadrendű vádlottnak, aki közölte vele, hogy „felsőbb utasításra, nagyobb odafigyeléssel” tovább kell tálalni az ételt. Ezt követően újabb jelzés érkezett az ételben fellelt üvegdarabról, melyről telefonon ismét értesítették a másodrendű és harmadrendű vádlottat, de a másodrendű vádlott utasításának megfelelően a szakács a tálalást folytatta. Az utolsó eset ugyanezen a napon történt, amikor egy 8. osztályos tanuló szintén talált egy kisebb üvegszilánkot az ételében, ami megbökte a száját.
A rakott karfiolban talált üvegszilánk szennyeződés eredete ismeretlen maradt. A vádlottak már az étel készítése során tudomást szereztek arról, hogy az étel üvegszennyeződést tartalmazott, mégsem állították le az étel elkészítésének a tálalásig tartó folyamatát, utasításuk alapján az étel készítését a konyhai dolgozók befejezték, majd a tálalását is elvégezték, ily módon belenyugodtak abba, hogy a tálalókonyhákra kiszállított és közfogyasztásra feltálalt étel további, a fogyasztókra veszélyes szennyező anyagot tartalmaz. A munkavégzésre előírt foglakozási szabályokban foglaltak megszegésével a vádlottak a közétkeztetésben részt vevők életét, testi épségét, egészségét közvetlen veszélynek tették ki.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség súlyosítás, a vádlottakkal szemben foglalkozástól eltiltás alkalmazása, míg a 3 vádlott és védőik felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a bűncselekményt gondatlanul elkövetettnek minősítette, azonban az elsőrendű vádlott pénzbüntetését 400 napi tételre, összesen 1 200 000 forintra, míg a másodrendű vádlott büntetését 350 napi tételre, összesen 875 000 forintra felemelte a bűncselekmény - még az enyhítésre tekintettel is – jelentősebb tárgyi súlyára, a veszélyeztetett személyek nagy számára figyelemmel. A másodfokú bíróság nem alkalmazott foglalkozástól eltiltást a vádlottakkal szemben, tekintettel arra, hogy az a büntetés célján túlmutató, aránytalan hátrányt jelentene, így az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. (Fotó: Illusztráció)
