Ivanovszka magyarázata szerint a jelenleg hatályos szankciók nem töltik be megfelelő megelőző szerepüket, és gyakorlatilag nem tartják vissza a jogsértőket.
„Számos esetben a bírság megfizetése kevésbé megterhelő, mint a tevékenység jogszabályi előírásokhoz való igazítása” – hangsúlyozta az ombudsman.
Ivanovszka emellett rámutatott arra is, hogy az elmúlt években nőtt az állampolgári bejelentések száma a nyelvtörvény megsértésével kapcsolatban, különösen a szolgáltatások, a reklám, az internetes felületek és a nyilvános tájékoztatás területén. Ugyanakkor – szavai szerint – az alacsony felelősségre vonási szint kiüresíti az állami ellenőrzés eszméjét, és a jogsértőkben a büntetlenség érzetét kelti.
„A jelképes bírságok nincsenek arányban azzal a gazdasági előnnyel, amelyet egyes gazdasági szereplők a jogszabályi előírások következetes figyelmen kívül hagyásával szereznek, ezért nem ösztönöznek a nyelvi normák önkéntes betartására” – tette hozzá a biztos.
Jelenleg a nyelvtörvény megsértéséért közigazgatási bírság szabható ki, amely 200–500 adómentes jövedelemminimum között mozog. Ez 2025-ben 3400–8500 hrivnyának (26 000 - 66 000 forintnak) felel meg. Ismételt jogsértés esetén 11 900 hrivnya (93 000 forint) bírság is kiszabható. A jogszabály az ukrán nyelv használatát szabályozza többek között az oktatás, a tudomány, a kultúra, a könyvkiadás, a média, a reklám, az egészségügy, a sport és a közlekedés területén.
Júniusban az előző nyelvi ombudsman, Tarasz Kremin arról számolt be, hogy 2025 eleje óta a nyelvtörvényt megsértők közel 200 ezer hrivnya (1 560 000 forint) összegű bírságot fizettek be a helyi költségvetésekbe.
%20(1).jpg)
