A Debreceni Törvényszék hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, aki két diákja sérelmére követett el bűncselekményt.
A törvényszék a vádlottat az egyik kiskorú sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény vonatkozásában tettlegesen, folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért a férfit hitoktatói tevékenység tekintetében öt évre eltiltotta a foglalkozása gyakorlásától.
A másik kiskorú sértettet és törvényes képviselőjét a nyomozati szakban egy esetleges becsületsértés vonatkozásában nem nyilatkoztatták a magánindítvány megtételével kapcsolatban. Figyelemmel arra, hogy a sértett kiskorú, ezért a bíróság a hozzátartozójától, törvényes képviselőjétől kívánta beszerezni a joghatályos magánindítványt, amellyel azonban nem kívántak élni, ez már nem pótolható, ezért az ő cselekménye vonatkozásában a törvényszék a vádlottat a szexuális visszaélés vádja alól felmentette.
Az ügyészség a bizonyítási eljárás végén is fenntartotta azt, hogy a vádlott cselekményével mindkét sértett vonatkozásában a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményt követett el. A kiskorúak életkora és az, hogy a vádlott hatalmi befolyása alatt álltak az vitathatatlan, a bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy a vádlottnak az órák végeztével történt magatartása szexuális indíttatású cselekménynek tekinthető e.
A bíróság álláspontja szerint a vádlott, mint hittan tanár, mint pedagógus egyértelműen átlépett egy erkölcsi vonalat a kiskorú sértettek tanítása, nevelése során. Az kétségtelen, hogy a gyerekek órán való viselkedése a férfit feldühítette, pedagógushoz nem méltóan viselkedett, és fegyelmezte a gyerekeket. Erőszakosan érintette őket különösen az egyik sértettet amikor a padból felállította. Ezzel megalázta a kiskorú sértetteket egymás előtt, nyilvánvalóan a kiskorú sértett szégyellte a vele történteket, aminek az osztályteremben ülő többi gyermek is szemtanúja volt. Megszégyenítő volt a hajának meghúzása, földig való lehúzása, pólójának felcsúszása.
A törvényszéknek öt cselekmény vonatkozásában kellett megítélni, hogy a vádlott megvalósította e bűncselekményt, és ha igen milyet. A vádlott két kiskorú sértett mellét érintette az órákról való távozást követően, az egyik kiskorú sértett haját meghúzta, combját simította, pólóját felhúzta, illetve a vádlott az órán a nőkhöz fűződő viszonyáról beszélt, a közlés formája egy paphoz, egy pedagógushoz nem volt méltó. A kiskorú sértettek érintése, valamint a vádlott nőkkel kapcsolatos kijelentése nem adott alapot semmilyen szexuális cselekmény megállapítására. A vádlott nem a nemi vágyának kielégítése végett beszélt a nőkkel való kapcsolatáról, illetőleg érintette meg a kislányokat, hanem felelőtlen magatartása által. Az egyik sértettnek a padból való felállítása kapcsán pedig minden osztálytárs elmondta, hogy véletlenül csúszott fel a lány pólója.
A vádlott valóban kihasználta a kiskorú sértettek viselkedését abban a tekintetben, hogy rendetlenek voltak az órán, így volt indoka arra, hogy őket feltartóztassa, megállítsa és ebben a pillanatban olyan helyen érintse meg a lányokat, ahol az számukra kényes. A törvényszék álláspontja szerint is mind a feltartóztatás, mind a mellérintés megtörtént ezt támasztja alá az is, hogy a sértettek az igazságügyi pszichológus szakértőnek élményszerűen adták elő a történteket, de ez nem szexuális indíttatásból történt. A szakértői vélemény szerint a sértetteket trauma nem érte. Annak viszont volt jelentősége, hogy az esetek közben a vádlottat nem a nemi vágyának felkeltése kielégítése vezette, inkább erkölcstelen pedagógusként a kiskorú lányok helyzetét kihasználta. Úgy vélte, hogy neki jogában áll a kiskorú lányokat fegyelmezni, nevelni.
Dr. Balláné dr. Szentpáli Edit bíró az ítélet indokolása során hangsúlyozta, hogy ez igaz is, mert egy pedagógusnak szép szóval, illedelmesen, lehet és kell is nevelni, hisz ez a kötelessége, de az erőszakos érintés, illetőleg serdülő kislányok mellének érintése ebbe semmiféleképpen nem tartozik.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, az egyházközösség tekintetében végzett kifogástalan feladatait, a hajhúzás vonatkozásában a részbeni ténybeli beismerő vallomását. Ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe az oktatása alatt álló és ezáltal befolyása alatt álló kiskorú sértettek helyzetének kihasználását.
A döntés ellen az ügyészség súlyosítás, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A törvényszék a vádlott bűnügyi felügyeletét megszüntette, ezt mind az ügyészség, mind a vádlott és védője tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett.
Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
_0.png)