A törvényszék az elsőrendű vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettében és kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, míg a másodrendű vádlottat kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért a hajdúszoboszlói férfit 8 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, 8 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és végleges hatállyal eltiltotta valamennyi olyan foglalkozás gyakorlásától, illetőleg tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné vagy ilyen személlyel egyéb hatalmi, befolyási viszonyban állna. A másodrendű vádlottat a bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztett és őt is végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna. Az anya esetében a szülői felügyeleti joga megmaradt a törvényszék döntése értelmében, így a jövőben a gyermeket esetleg magához visszafogadhatja.
Az ítélet lényege szerint az elsőrendű vádlott - mint korábban már többször is - feszülten érkezett haza a munkából, majd este a konyhában, a meleg vízzel tele, fagyasztó ládára helyezett műanyag fürdőkádban elkezdte fürdetni pár hónapos kisfiát, aki folyamatosan, hangosan, ordítva sírt. Ekkor az elsőrendű vádlott ismét kiabálni kezdett gyermekével, hogy fejezze be a sírást, majd a sértettet két-három alkalommal közepes erővel tenyérrel, fejtetőn ütötte, utána maga elé tartva, három-négy alkalommal teljes erőből megrázta. A fürdetést követően a férfi a továbbra is síró gyermekét letette a fagyasztóláda tetejére, hogy bepelenkázza és felöltöztesse, mindezt úgy, hogy a kiskorú feje a fagyasztóládán koppant. Ezt látta a gyermek édesanyja, az ügy másodrendű vádlottja is, ezért veszekedni kezdett élettársával. A nő arra kérte a férfit, hogy többet ilyet ne csináljon. Ezen cselekményt követően a sértett elájult, azonban az elsőrendű vádlott kompressziós nyomással elkezdte újraéleszteni, majd a másodrendű vádlottal közösen vizes ruhát tettek a gyermek fejére, melyek következtében a kiskorú magához tért. Mivel gyermek hajnalban már nem is evett, ezért a szülei egész éjszaka fenn voltak, majd másnap, a reggeli órákban elvitték orvoshoz, ahol annyit mondtak, hogy a gyermek étvágytalan és görcsrohama volt. A háziorvos beutalója alapján a szülők gyermeküket a Debreceni Egyetem Klinikai Központjába szállították, ahol az intenzív osztályra került életveszélyes állapota miatt.
A másodrendű vádlott több alkalommal is szemtanúja volt annak, amikor élettársa bántalmazta a gyermeket, valamint annak, hogy kiabált a kiskorúval, mégsem tett semmit, nem jelezte a hatóságok irányába, bízva abban, hogy a sértett bántalmazása nem fog kiderülni. Ezen túlmenően a nő a pár hetes gyermekét több alkalommal úgy etette, hogy ülve támasztotta neki a gyermekágynak, és előfordult, hogy a csecsemőt hanyatt fekve etette. A szülők, mint a sértett nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles személyek e feladatukból eredő kötelezettségeiket súlyosan megszegték, és ezzel a kiskorú testi, értelmi fejlődését veszélyeztették.
Dr. Balláné dr. Szentpáli Edit bíró az ítélet indokolása során súlyosító körülményként értékelte, hogy az elsőrendű vádlott büntetett előéletű, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt kétszer volt büntetve, továbbá azt, hogy a néhány hetes kiskorú gyermekét folyamatosan, rendszeresen bántalmazta, ami miatt a csecsemő maradandó károsodást szenvedett. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a férfi részben, ténybeli beismerő nyilatkozatott tett, cselekményét mélyen megbánta, gyermekéről a fogvatartásáig gondoskodott. A törvényszék a másodrendű vádlott vonatkozásában enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az anya beismerő vallomást tett, megbánta tettét, a gyermekkel folyamatosan tartja a kapcsolatot és az otthonába történő visszafogadási szándékát.
A döntés a másodrendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett, mivel azt mind az ügyészség, mind a vádlott és védője is tudomásul vette, ugyanakkor az elsőrendű vádlott vonatkozásában az ügyészség súlyosítás, míg a férfi és védője enyhítés miatt jelentett be fellebbezést. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
