Szerinte Amerikának meglenne az eszköze, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára a vérontás leállítása érdekében, ám az Anchorage-ban tartott találkozón ennek semmi jelét nem mutatta. „Ellenkezőleg: ha igazak a kiszivárgott információk, Putyin leiskolázta a bohócot” – fogalmazott, utalva arra, hogy Trump korábban többször határidőt szabott a tűzszünet megkezdésére, ám ezek következmények nélkül teltek le.
Juszt szerint mindez felveti a zsarolás lehetőségét, hiszen Trump korábban többször is járt Moszkvában, ahol „hatalmas hiteleket kapott – ismeretlen feltételekkel, s ki tudja, milyen felvételek készültek róla”.
A publicista szerint normális vezető nem kérheti egy másik állam vezetőjét arra, hogy adja át területének 20 százalékát, és győzze meg népét: eddigi szenvedései és áldozatai hiábavalók voltak.
Juszt Trump külpolitikai teljesítményét Kim Dzsong Unnal folytatott kapcsolatán keresztül is példázta: emlékeztetett, hogy az amerikai elnök az észak-koreai vezetőt nevezte már „kis rakétás embernek”, „őrült diktátornak”, majd később „nagyon tehetséges embernek” és „okos vezetőnek” is. Egy kézzel írt levél után pedig azt állította: „megszerették egymást”, sőt, „barátjának” nevezte Kimet.
„Ez nem arra utal, hogy egy előrelátó, gondolkodó, felelős vezető lenne az ingatlanügynök” – zárta írását Juszt László.
