Ismét módosul a gyermekvédelmi törvény: könnyebben mondhatják majd egy családra, hogy alkalmatlan a gyermeknevelésre

Egy újabb gyermekvédelmi jogszabály, aminek önmagában semmi értelme, sőt veszélyes is lehet. Nem a törvényt kellene foltozni, hanem a meglévőt kellene alkalmazni a személyi és tárgyi feltételeket biztosításával - mondta a Népszavának a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Boros Ilonát azzal összefüggésben kereste meg a lap, hogy ismét módosul a gyermekvédelmi törvény, a gyámhatóság jogköre bővül a születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapításával. (Eddig csak a már megszületett babákról dönthetett a gyermekvédelem).

A „Magyarország versenyképességének javítása érdekében” született egyes törvények módosítása között rendelkeztek arról, hogy amennyiben a gyermekjóléti alapellátás szakembere a születendő gyermeket veszélyeztető körülményeket tár fel, és a problémákat az alapellátás keretében nem sikerül megszüntetni, akkor a gyermekjóléti központ javaslatára a gyámhatóság hivatalból vizsgálatot indít. Ha a gyámhatóság megállapítja, hogy a szülők veszélyeztetik majd a csecsemő testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, a magzat haza nem adhatóságáról dönthet, és megvizsgálja a gyámnak jelölt személy alkalmasságát is.

Boros Ilona szerint ez a folyamat üdvözlendő is lehetne. Hiszen azt feltételezi, hogy az alapellátás mindent megtesz azért, hogy az édesanya vagy a család problémája megoldódjon akár támogató terápiás szolgáltatással. Ha egészségügyi vagy mentális problémája van az édesanyának, akkor segítenek kivizsgáltatni, ha a szegénység, lakhatási probléma akadályozza a kisbaba fogadását, akkor átmeneti lakással, anyagi támogatással igyekszik kezelni – magyarázta a szakember. A törvény szövegéből az következik, hogy csak akkor indul a szülők ellen eljárás, és csak abban az esetben szakítják el az újszülöttet, ha az alapellátás mindent megtett a probléma elhárításáért vagy valóban kezelhetetlen mentális problémát tárt fel megfelelő vizsgálatokkal alátámasztva. Ilyenkor indokolt a gyámhatóság beavatkozása. Előre befogadót keres, hogy a megszületendő magzatot majd legyen kinek kivinnie a kórházból, aki lehet például bármelyik nevelésre alkalmas rokon. Ha ez sem jár sikerrel, akkor elő lehet készíteni a nevelőszülőhöz kerülést. Boros Ilona úgy fogalmazott: ebben a formában ez a jogszabály támogatható.

Csakhogy a gyermekvédelmi rendszerre jellemző „mennyiségi és minőségi” szakemberhiány lesújtó, amit az új szabály sem rendez. Nagyon kevés szakember dolgozik elképesztően alacsony bérért – mondta. A legjobbaknak, legelhivatottabbaknak sincs lehetőségük, kapacitásuk arra, hogy minden problémát feltárjanak, kezeljenek, megoldjanak.

Boros Ilona szerint félő, hogy a törvényre hivatkozva még könnyebben mondják majd egy családra, hogy alkalmatlan a gyermeknevelésre.

TETSZETT A CIKK? OSZD MEG AZ ISMERŐSEIDDEL!