2013-ban Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemcsak monetáris politikai fordulatot vett, hanem hatalmas alapítványi hálózatot is létrehozott. A Pallas Athéné alapítványok célja elvileg a magyar gazdasági tudás fejlesztése volt, ám a több mint 260 milliárd forintnyi közpénz átláthatatlan módon került ezek kezelésébe. Az alapítványok pénzügyi műveletei – például luxusingatlan-vásárlások és kockázatos befektetések – már a kezdetektől erős kritikákat váltottak ki.
2025 elején, az új jegybanki vezetés átvétele után robbant ki a botrány. Kiderült, hogy a PADME Alapítvány – a legnagyobb MNB-alapítvány – jelentős vagyonvesztést szenvedett el. Az Optima Befektetési Zrt., amely az alapítvány pénzeit kezelte, bonyolult pénzügyi manőverekkel, köztük értékpapírkölcsön-ügyletekkel próbálta átjátszani a vagyont más cégekhez, köztük a Quartz-csoporthoz. Az ügyletek miatt az új vezetés büntetőfeljelentést tett, többek között hűtlen kezelés és csalás gyanújával.
A történtek nemcsak az alapítványok pénzét érintették: a Neumann János Egyetem is elveszíthette mintegy 130 milliárd forintját, amelyet szintén az Optima kezelt. A botrányban egy 70 milliárd forintos, MBH Banktól felvett hitel sorsa is kérdéses.
Matolcsy György szerint nem történt vagyonvesztés, és az alapítványok jogszerűen működtek. Ennek ellenére a gyanú szerint akár 500 milliárd forint közpénz sorsa vált homályossá, ami példátlan méretű botránnyá duzzasztotta az ügyet. Elemzők szerint Matolcsy „nagyon sok mindent tud” a jegybanki működés belső folyamatairól, ami politikai alkupozíciót jelenthet számára a kormányzattal szemben.
Az új jegybanki vezetés célja az alapítványi rendszer teljes átláthatóságának megteremtése és a vagyonkezelő alapítványok felszámolása. A büntetőeljárások, a politikai következmények és az esetleges jogszabály-módosítások még hosszú ideig napirenden tarthatják az MNB-botrányt.
Gazdasági hatások
1. Pénzügyi rendszerbe vetett bizalom csökkenése:
A Magyar Nemzeti Bank mint a pénzügyi stabilitás őrzője mindig is kulcsszerepet játszott a gazdaságban. Az alapítványi pénzek körüli botrány viszont súlyosan roncsolta az MNB hitelességét. Ha a központi bank iránti bizalom meginog, az hosszú távon növelheti a befektetők kockázati prémiumát, romolhat az ország hitelminősítése is.
2. A forint árfolyamának sebezhetősége:
Bár rövid távon nem váltott ki drasztikus árfolyammozgásokat, a bizalomvesztés miatt a forint középtávon érzékenyebb lehet a piaci sokkokra. A befektetők elvárhatják a nagyobb átláthatóságot, különben fokozódhat a tőkekiáramlás.
3. Közpénzek elvesztése:
Az eltűnt 500 milliárd forint nagyságrendű összeg óriási veszteséget jelenthet, főleg ha nem sikerül visszaszerezni. Ez akár a költségvetési egyensúlyt is megterhelheti, ami újabb megszorító intézkedéseket vagy adóemeléseket kényszeríthet ki.
Politikai következmények
1. Matolcsy és a kormány viszonya:
Bár Matolcsy korábban a kormány egyik legfontosabb gazdasági stratégája volt, most egyre nagyobb feszültség tapasztalható közte és a kormányzat között. Több elemző szerint Matolcsy birtokában olyan információk lehetnek, amelyek politikai alkura kényszeríthetik a kormányt.
2. Politikai bizalomvesztés:
A botrány egybeesik más, a közpénzek kezelésével kapcsolatos kritikákkal, ami erodálhatja a kormány népszerűségét. Ha a választók a közpénzek felelőtlen kezeléseként érzékelik az ügyet, az középtávon komoly politikai átrendeződést is eredményezhet.
3. Jogalkotási következmények:
Várható, hogy szigorúbb szabályozások születnek majd az alapítványi rendszerek átláthatóságára vonatkozóan, valamint a jegybanki tevékenység feletti parlamenti kontroll is megerősödhet.
Összegzés
Az MNB-botrány nem csupán pénzügyi, hanem mély politikai válság is lehet Magyarországon. A következő hónapokban az ügyek jogi lefolyása, valamint a kormány reakciója döntő lehet abban, hogy a válság kezelhető-e, vagy komolyabb hosszú távú károkat okoz a magyar gazdaságnak és politikának. (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
