„Kinyírlak, mert nem segítettél rajtam!” - Nyakon szúrta ismerősét, mert nem volt pénzte drogra

A bíróság közleménye szerint a vádlott és a sértett ismerősök, kapcsolatuk a kábítószerhez köthető. A vádlott kábítószert szeretett volna beszerezni, de ez nem sikerült, mert nem volt elég pénze. Ezen előzmények után, még aznap megpillantotta a városban kerékpározó sértettet, akire rákiabált, hogy „kinyírlak, mert nem segítettél rajtam!”. Utána ment és egy rövid szóváltást követően a sértettre támadt, ököllel többször meg is ütötte őt. Mindketten a földre kerültek, verekedtek, aminek egy autó dudálása vetett véget. A sértett elindult a helyszínről, de a vádlott nem hagyta annyiban a dolgot, újra a sértett után ment, ismét megütötte, majd elővette a zsebében lévő kést és azt a sértett nyakába szúrta. Ezt követően felvette a földről a sértett ruházatából kiesett ötezer forintos bankjegyet, majd távozott a helyszínről. 

A sértettet életveszélyes állapotban mentőhelikopter szállította kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak rajta végre. 

A szúrás alkalmas volt a sértett életének kioltására, és az időben érkező szakszerű segítség nélkül a sérülés halálos eredménnyel járt volna. 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérletében és kifosztás bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt nyolc év börtönbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás kiszabása végett, a vádlott teljeskörűen, védője a minősítés miatt, illetőleg a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. 

A Győri Ítélőtábla nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a vádlottat terhelő börtönbüntetést 9 év és hat hónap börtönre súlyosította.

Az ítélőtábla a vádlott és védője annak megállapítására irányuló fellebbezését, hogy az elkövetett cselekmény csak testi sértés okozására irányult, alaptalannak ítélte. A cselekmény tárgyi és alanyi oldalát vizsgálva az elsőfokú bíróság állapította meg helyesen, hogy a vádlott szándéka az emberi élet kioltására irányult, és a magatartása egyenes szándékú volt. Az elkövetés eszköze (a zsebkés), a sértett testtájék (a nyak), a keletkezett életveszélyes sérülés és a vádlott elkövetés alatti kijelentései ("kinyírlak, kivéreztetlek") mind ezt igazolják. A jogos védelmi helyzetről a sértett jogellenes támadása hiányában nem lehetett szó, a sértett csak menekülni próbált.

A kifosztás bűntettét is megvalósította a vádlott, melyet alátámaszt a sértett megszúrása utáni, az 5000 forintra vonatkozó kijelentése: " most ezt elveszem tőled !"

Az ügyész a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezése részben amiatt volt alapos, mert az elsőfokú bíróság tévesen határozta meg a halmazati büntetés büntetési tételkeretét, az helyesen 5 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztés, melynek középmértéke 12 év és 6 hónap. Másfelől a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő körülményeket – így a sértett megbocsátását, a vádlott ténybeli beismerését – lényegesen meghaladják a súlyosító körülmények. A vádlott büntetett előéletű, és büntetőeljárás hatálya alatt követte a garázda jellegű cselekményt, életmódja kábítószer-élvező, italozó. Ezért a társadalomra veszélyes sértettel szemben a büntetési célokat csak hosszabb időtartamú szabadságelvonás biztosíthatja.

Megosztás

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !