Nem létező nav-eljárás „elsimítását” ígérte a házaspár

A Veszprémi Törvényszék egyenként 2 év szabadságvesztésre és 2-2 millió forint pénzbüntetésre ítélte a vádlott házaspárt, akiket befolyással üzérkedés bűntettében mondott ki bűnösnek – közülük a férjet mint bűnsegédet. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását az elsrendű vádlott vonatkozásában 4 év, míg a büntetett előéletű másodrendű vádlott vonatkozásában 5 év próbaidőre felfüggesztette, továbbá egyetemlegesen kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére.

A megállapított tényállás szerint a vádlottak házastársak, akik közül a férj, azaz a másodrendű vádlott egy cég ügyvezetőjeként ismerkedett meg korábban egy másik férfival, aki szintén egy kft. ügyvezetője volt. A két gazdasági társaság között gépjárművek beszerzésére, értékesítésére vonatkozó üzleti, majd baráti jellegű kapcsolat alakult ki. Az elsrendű vádlott a férje révén ismerkedett meg a másik férfival.

A másodrendű vádlott 2020. év elején egy szombati napon közölte a fenti személlyel, hogy tudomására jutott, hogy nyomoz utána az adóhatóság, amelynek kapcsán felajánlotta felesége, azaz az elsőrendű vádlott segítségét, aki egy tanácsadó céget is működtetett.

Az elsőrendű vádlott másnap a lakóhelyükkel azonos címen található irodájában fogadta a férfit, és közölte vele, hogy információja van arról, hogy vele, illetve az általa vezetett kft.-vel szemben az adóhatóság titkos információgyűjtést folytat, amelyből hamarosan nyílt büntetőeljárás lesz, és annak keretében vagyontárgyait, gépjárműveit, illetve a cégiratokat lefoglalják, továbbá zárolják a bankszámláit. Az elsőrendű vádlott ezt követően – annak ellenére, hogy tisztában voltak a férjével azzal, hogy az adóhatóságnál nincs folyamatban operatív eljárás az ismerősükkel, illetve annak cégével szemben – azt is állította a férfinak, hogy tud neki segíteni, de ehhez az adóhatóságnál az említett eljárásokban közreműködő hivatalos személyek részére kb. 10-15 millió forintot kell fizetnie az eljárás alapjául szolgáló dokumentumok megszerzéséért. A férfi a vádlott által közölt, hivatalos személyek megvesztegetésére vonatkozó ajánlattal nem élt, hanem ezeket az információkat másnap a rendőrkapitányságon bejelentette.

Az ítélet kihirdetését követően az ügyész, mindkét vádlott és a védő is 3 munkanap „gondolkodási időt” tartott fenn. Ezen határidőn belül az ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a védő az ítélet ellen mindkét vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítése céljából. Az ítélet ennek folytán nem jogerős; másodfokon a Győri Ítélőtábla fog döntést hozni az ügyben. (Fotó: Illusztráció)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !