Kétszer annyi emberölési kísérlet volt Budapesten tavaly, mint egy évvel korábban

A Fővárosi Közgyűlés szerdán egyhangúlag elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2022. évi tevékenységéről szóló beszámolót, amely szerint a fővárosban tavaly 16,6 százalékkal nőtt a regisztrált bűncselekmények száma 2021-hez képest.

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a testület előtt elmondta, a bűncselekmények száma 2022-ben magasabb volt ugyan, mint 2021-ben, illetve 2020-ban, de tekintettel a koronavírus-járványra és az amiatt elrendelt korlátozásokra, ezen évek statisztikáit nem lehet összehasonlítási alapként figyelembe venni.

A 2019-es évet és az azt megelőző időszakot figyelembe véve ugyanakkor a kiemelt bűncselekmények - lopások, autófeltörések, rablások, betörések - száma csökkent, a testi sértések száma stagnált, az emberölések és a garázdaságok száma viszont emelkedő tendenciát mutat. Nyomozáseredményességi mutatóik "minden tekintetben emelkedtek". A BRFK 11 perc 19 másodperccel az ország egyik legjobb kiérkezési idejét tudhatja magáénak - közölte a főkapitány.

A BRFK beszámolója szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2022-ben az azt megelőző évhez képest 16,6 százalékkal - 34 298-ról 39 991-re - emelkedett. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 15,9 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 11 907, míg 2022-ben 13 798 bűncselekményt regisztráltak.

A regisztrált emberölések száma is emelkedett: 2021-ben 24 emberölés történt, 2022-ben 45. A szándékos emberölések száma is nőtt, 2021-ben 11-et, 2022-ben 15-öt regisztráltak. Az emberölési kísérletek számában nagyobb arányú az emelkedés: 2021-ben 11, 2022-ben 22 ilyen cselekmény volt.

A testi sértések száma 4,8 százalékkal nőtt, 2021-ben 1289, 2022-ben 1351 ilyen eset történt. Kiskorú veszélyeztetésénél 60,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 121, 2022-ben 194 ilyen bűncselekményt regisztráltak - olvasható a dokumentumban.

A tájékoztató szerint a garázdaságok száma tavaly 10,6 százalékkal - 2373-ról 2624-re - emelkedett, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknél 12,6 százalékos növekedés figyelhető meg: 2021-ben 183, 2022-ben ilyen 206 jogsértést regisztráltak Budapesten.

 A vagyon elleni bűncselekményeken belül 15,6 százalékos emelkedés volt a lopások - ezzel együtt a betöréses lopások - számának alakulásában: 2021-ben 11 196, míg 2022-ben 12 941 lopás történt. A vizsgált időszakban 10,8 százalékkal - 102-ről 113-ra - emelkedett a személygépkocsi-lopások száma.

A beszámoló szerint a nyomozáseredményességi mutató - 2022-ben a 2021. évi adatokhoz képest - minimális mértékben, 64-ről 60,3 százalékra csökkent. A közterületen elkövetett bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 70,5 százalékról 72,3 százalékra emelkedett. Az emberölés nyomozáseredményességi mutatója mindkét évben 100 százalék volt - írták.

A főváros területén a személyi sérüléses balesetek számában 2022-ben 2021-hez képest 2,7 százalékos növekedés volt: 2997-ről 3078-ra nőtt az ilyen balesetek száma. A halálos kimenetelű balesetek száma 40-ről 44-re, a súlyos kimenetelű balesetek száma 673-ról 763-ra nőtt. A könnyű kimenetelű balesetek száma 2284-ről 2271-re csökkent. A közúti balesetek 89,7 százalékát a járművezetők, 10,3 százalékát a gyalogosok okozták.

A felszólaló képviselők, polgármesterek mind nagyra értékelték a BRFK munkáját és köszönetet mondtak érte.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ugyanakkor "két ügyre" hívta fel a figyelmet: 2022-ben is több esetben polgári engedetlenség keretében passzív ellenállást tanúsítókkal szemben használtak kényszerítő eszközöket, sokkolókat a rendőrök. Ezen eszközök használata szakmai kérdés, de fontos, hogy azokkal szemben, akik ki szeretnék fejezni egyet nem értésüket bizonyos döntésekkel szemben, ne lépjenek fel megfélemlítő módon - mondta, hangsúlyozva: nem azt állítja, hogy ez történt, de azt kérik, hogy az arányosság elvének maximális betartására törekedjen a jövőben is a rendőrség.

A becsületnapi megemlékezések idején történt eseményeket értékelve arról beszélt: az állam károkat okoz a közbizalomban, mert rosszul él a hatalmával a közbiztonság garantálása során. Az állami intézmények kudarcot vallottak, a nemzetbiztonsági szolgálatok nem tudták megakadályozni külföldi provokátorok beutazását, és amikor megtörtént "az utcán a baj", akkor a rendőrség, az ügyészség és a bíróság "egy lájk, egy kabát fotója alapján" vett őrizetbe és helyezett előzetes letartóztatásba egy, "információnk szerint ártatlan" lányt; mindez bizalmatlanságot kelt azokban, akik békés eszközökkel akarnak kiállni a neonáci, neofasiszta eszméket vallókkal szemben - mondta Kiss Ambrus.

 Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője erre reagálva "nem a közgyűlés elé valónak" ítélte Kiss Ambrus felvetéseit, ezért a városvezetés nevében elnézést kért a főkapitánytól.

A politikai elvárásokat Karácsony Gergelynek kellett volna megfogalmaznia és nem a helyettesének: ez gyáva magatartás a főpolgármester részéről - mondta.

Hangsúlyozta, nem lehet megengedni a városvezetésnek, hogy kettős mércét alkalmazzon: "nincs ilyen hídfoglaló, meg nincs olyan hídfoglaló".

Nem lehet, hogy a főpolgármester az egyik hídfoglalásnál támogatásáról biztosítja a résztvevőket, míg egy másiknál kéri a rendőrséget, hogy minél hamarabb intézkedjen a híd felszabadításáról - fejtette ki Wintermantel Zsolt.

Karácsony Gergely csúsztatásnak nevezte Wintermantel Zsolt szavait. Kijelentette: a BRFK "kiválóan segíti a budapesti polgárokat a gyülekezési jog gyakorlásában". A budapesti közbiztonság nemzetközi összehasonlításban is kiváló, a BRFK és társszerveinek munkája eredményes volt - tette hozzá a főpolgármester. (MTI / Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON !