A bruttó átlagkereset 5,6 százalékkal, a nettó átlagkereset - a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés hatására - 6,3 százalékkal emelkedik, így a munkából élők vásárlóereje tovább javul - olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban, amelyet pénteken éjszaka nyújtott be a kormány a parlamentnek.
Az infláció 2027-ben - az árrésstop kivezetésének hatását is figyelembe véve - 3 százalék körül alakulhat, ami megfelel a jegybanki célnak. A költségvetés reális, óvatos makrogazdasági pályára épül, így a külső környezet bizonytalanságai mellett is megalapozott.
A bruttó átlagkeresetek 2025-ben 9,0 százalékkal emelkedtek, idén várhatóan 9,2 százalékos lesz a növekedés a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint.
A nettó átlagkereset 2025-ben 9,4 százalékkal bővült, idén várhatóan 11,3 százalékkal nőhet a tervezet alapján.
A minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentésről a javaslat kiemeli, hogy az az alacsony és közepes keresetűek nettó bérét növeli. Az adójóváíráson keresztül érvényesülő adócsökkentéssel a minimálbéren az szja tényleges mértéke 15 százalékról 9 százalékra csökken, a bér növekedésével fokozatosan emelkedik, és a minimálbér kétszeresén éri el ismét a 15 százalékot; a magasabb jövedelmeket nem érinti.
Az adócsökkentés 250 milliárd forinttal csökkenti a munkát terhelő adókat, és 2-2,5 millió munkavállaló helyzetét javítja, gyermektől függetlenül. A minimálbéren dolgozók nettó bére az adócsökkentés révén önmagában mintegy 9 százalékkal, havonta mintegy 20 ezer, évente 240 ezer forinttal nő - ismertetik.
A nyugdíjminimumot és a családi pótlékot az előző kormányok 2008 óta nem emelték. 2027-ben a nyugdíjminimum havi 28 500 forintról 120 000 forintra, több mint a négyszeresére nő, a családi pótlék összege pedig megduplázódik, ami több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érint.
Jövő január 1-jétől emelkednek a legalacsonyabb nyugellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és az időskorúak járadéka is, ami összesen mintegy 700 ezer embert érint. Elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője, amely mintegy 2,2 millió nyugdíjas számára nyújt további támogatást.
Az alacsony jövedelműek szja-ja csökken, miközben az adózás súlypontja a legnagyobb teherbíró képességgel rendelkezők felé mozdul. Az adóintézkedések nettó hiánycsökkentő hatása 665 milliárd forint, a GDP mintegy 0,7 százaléka a tervezet szerint. (MTI)
