Felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat a terhelt ellen a Pest Vármegyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig ítéletet hirdetett a büntetőügyben.
A vádlottal szemben a szigetszentmiklósi lakóhelyén egy rendőr törzszászlós, körzeti megbízott és két rendőr őrmester járőr intézkedést kezdeményeztek, mivel bejelentés érkezett, hogy a vádlott napok óta, minden reggel kalapáccsal ütötte a szomszéd kerítését. A rendőrökkel a terhelt édesanyja beszélt, aki elmondta, hogy fia agresszív, nem szedi a gyógyszereit.
Szabálysértés gyanúját keltő cselekmény miatt a rendőrök intézkedés alá kívánták vonni a vádlottat. Miután megtudták, hogy a terhelt a kertben tartózkodik, köszöntek és ismertetni akarták az intézkedés célját. Ezt a zavart állapotban lévő vádlott nem várta meg, hanem az intézkedést akadályozva egy vasvillával az utcafronti lemezkerítésnek rohant. Miután az egyik őrmester észlelete, hogy a vádlott támadólag közelít, figyelmeztette a kollégáit, akik a kaputól távolabb húzódtak. Ezt követően a terhelt a rendőri intézkedést továbbra is akadályozva, a kerítés mögül hangosan, fenyegetőn és agresszívan kiabált a rendőrök felé. Emellett szúró mozdulatokat is tett, amelynek során megrongálta a lemezkerítést. Közben a rendőrök eltávolodtak a kaputól és erősítést kértek az intézkedés lefolytatásához. Ezalatt a terhelt tovább fenyegetőzött, majd a vasvillával bezárkózott a lakrészébe. Végül a férfit a Terrorelhárítási Központ fogta el és adták át az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársainak, akik rendőri kísérettel – orvosi vizsgálatok céljából – kórházba szállították.
A törvényszék a vádlottat hivatalos személy elleni erőszak bűntettében és 3 rendbeli emberölés előkészületének bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt a bíróság – halmazati büntetésül – 6 év börtönbüntetésre és 6 közügyektől eltiltásra ítélte. Indokolásában az eljáró bíró kiemelte, hogy a vádirati tényállás bizonyítást nyert. A bizonyítási eljárás során a bíróság megállapította, hogy a terhelt tisztában volt azzal, hogy rendőri intézkedés történt a vádbeli cselekmény idején. Ennek ellenére a hivatalos személyekkel szemben végig támadó magatartást tanúsított, a sérülés elkerülése érdekében pedig a rendőrök hátrálásra kényszerültek. Mindemellett a bíróság az emberölés előkészületét is megállapította, tekintettel a vádlott határozott mozdulataira, fenyegető magatartására és kijelentéseire, illetve arra, hogy az általa használt eszköz emberi élet kioltására alkalmas volt és azzal szúró mozdulatokat tett a rendőrök felé, az emberölés szándékára lehetett alappal következtetni.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte a többszörös halmazatot, valamint azt, hogy a vádlott büntetett előéletű. Ugyanakkor enyhítő körülményként tekintett a vádlott személyiségzavarára és megbánást tanúsító magatartására, így a középmértéktől – 7 év szabadságvesztés – kis mértékben eltérve szabta ki a szabadságvesztés büntetést a terhelettel szemben.
A döntéssel szembeni jogorvoslat benyújtására az ügyész 3 munkanapot tartott fenn, a vádlott és a védő enyhítés érdekében fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
A törvényszék vádlott letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig fenntartotta. A döntést az ügyész, a vádlott és védő tudomásul vette, így a végzés jogerős.