Hadházy szerint a 96 jelentkező között több kifejezetten alkalmas, magas szakmai referenciákkal rendelkező pályázó volt. Úgy véli, egy képzettségen, szakmai múlton és vezetői tapasztalaton alapuló objektív értékelésben Unger nem került volna be sem a legjobb három, sem a legjobb hatvan közé.
Az elnöki pályázat értékelésével kapcsolatban korábban ellentmondásos tájékoztatások jelentek meg. A parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága először azt közölte, hogy a három legtöbb pontot szerző jelölt jutott tovább a személyes meghallgatásra, majd a negyedik helyezett Sárvári Nicholast a Tisza-frakció is továbbjuttatta.
Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke és a bizottság tagja később azt mondta, nem alkalmaztak pontozásos rendszert. Hantosi István, a testület tiszás elnöke ezt követően tisztázta, hogy mégis volt pontozás: a bizottsági tagok egy, két vagy három ponttal jelölhették meg azokat, akiket személyesen is meghallgattak volna.
Hadházy a birtokába került dokumentumokat adatvédelmi okokból nem hozza nyilvánosságra. Mint írta, a pályázók személyazonossága nevük kitakarása után is kikövetkeztethető lenne munkahelyükből, beosztásukból és végzettségükből. Az általa megosztott iraton csak a meghallgatástól később visszalépő Jancsics Dávid neve látható.
A teljes anyagot ugyanakkor felajánlotta Unger Annának. Hadházy szerint ha az elnök nem kéri el a dokumentumokat, az arra utalhat, hogy nem érdekli, milyen körülmények között választották ki, vagy már tisztában van vele.
Hadházy „abszolút filmszínháznak” és látszateljárásnak nevezte a kiválasztást. Úgy véli, Unger Annának le kellene mondania, ha megismeri megválasztásának körülményeit, bár szerinte erre kevés az esély, mert a lemondás nem jellemző a magyar közéletre.
Hadházy hangsúlyozta, hogy az NVVH eredményes és független működése „nemzeti sorskérdés”. Szerinte ha felmerül, hogy az elnököt egy előre eldöntött eljárásban választották ki, az a hivatal minden későbbi döntésére árnyékot vethet: politikai elfogultsággal vádolhatják akkor is, ha fellép egy politikussal szemben, és akkor is, ha elutasít egy eljárást.
Bejegyzése végén ugyanakkor hozzátette: Unger Anna ettől még lehet jó elnök, és a kormánytól is függetlenül vezetheti a hivatalt. Kritikája elsősorban a kiválasztási eljárás hitelességére vonatkozik.
