A volt főügyész szerint a nyomozók májusig összegyűjtött bizonyítékai arra utaltak, hogy Orbán március 3-án adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy két nappal később fogják el az ukrán pénzszállítókat. Fürcht azt állította, hogy erről annak idején jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetőinek. Az Orbánnak tulajdonított utasítást alátámasztó bizonyítékokat ugyanakkor nyílt levelében nem hozta nyilvánosságra - írta a 24.hu.
Fürcht beszámolója szerint a titkosszolgálat március 4-én egyeztetett a legfőbb ügyésszel és a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetőjével. Másnap a szolgálat feljelentése négy-öt órán belül, a nyomozás elrendelésére vonatkozó ügyészi utasítással együtt jutott el a nyomozó hatósághoz, miközben az ukrán pénzszállítók elleni akció már zajlott.
Korábban egy másik ügyészségi feljegyzés is előkerült, amely szerint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ akkori vezetője egy belügyi vizsgálaton arról beszélt: az elfogás olyan személy döntése alapján történt, akit „nem lehet belekeverni az ügybe”. A dokumentum szerint ezt Orbán Viktorra történő utalásként értelmezték. Fürcht most saját korábbi vezetői rálátására hivatkozva már név szerint Orbánt nevezte meg.
A volt főügyész azt is állította, hogy májusi jelentése után olyan utasítást kapott, amely szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit még tanúként sem lehet meghallgatni. Szathmáry István nemzetbiztonsági vezető szerepének vizsgálatát is ellenezhette a felettes ügyészség, Fürcht pedig közlése szerint szóban és írásban is tiltakozott emiatt. Szathmáry az aranykonvojügy egyik gyanúsítottja, egyben annak a Szathmáry Zsoltnak a testvére, akit Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyésznek jelölt.
Fürcht június 8-án mondott le a KNYF vezetéséről. Az ügyészség akkor az aranykonvojügyben kialakult szakmai nézetkülönbségekkel magyarázta távozását. A később nyilvánosságra került lemondólevelében Fürcht már azt állította, hogy politikailag érzékeny ügyekben informális nyomást gyakoroltak a nyomozó ügyészekre, és szóban szabták meg, kit lehet kihallgatni, illetve milyen irányban folytatódhatnak az eljárások. A Legfőbb Ügyészség ezeket az állításokat visszautasította és tényszerűen valótlannak nevezte.
Fürcht nyilatkozatai után az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda feljelentést tett, és kérte a volt főügyész tanúkénti meghallgatását. Az aranykonvojüggyel összefüggő feljelentések elbírálására a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki.
Fürcht az ellene szeptember 9-én megindított fegyelmi eljárás és Szathmáry Zsolt legfőbb ügyészi jelölése között is lehetséges összefüggést látott, de erre nem mutatott be bizonyítékot. Szathmáryt az Országgyűlés hétfőn 138 nem szavazattal és egy tartózkodással nem választotta meg. Baka András a szavazás után közölte, hogy a jelölt hozzátartozójának aranykonvojügyben való érintettségét ismerte és mérlegelte. Fürcht erre reagálva hangsúlyozta, hogy májusi jelentése és júniusi lemondása hónapokkal megelőzte Szathmáry jelölését.
