A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította az újdörögdi kézigránát-baleset sértettjének panaszát, amelyet a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntető ügyészségi határozat ellen nyújtott be. A sértett a döntés közlésétől számított két hónapon belül, jogi képviselője útján pótmagánvádlóként léphet fel.
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség korábban bűncselekmény hiányában megszüntette a foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indított büntetőeljárást.
A sértett jogi képviselője a határozat ellen benyújtott panaszában a balesetre hivatkozva megkérdőjelezte a program résztvevőinek, köztük a sértettnek a kiképzését és felkészítését. Vitatta annak alaposságát és szabályosságát, valamint az „Adaptív Védelem” program indokoltságát és alkalmasságát is. Álláspontja szerint az ügyészség korábbi határozata ezekre a kérdésekre nem adott megfelelő választ.
A KNYF szerint ezzel szemben a regionális nyomozó ügyészség kellő alapossággal vizsgálta az eszközhasználatra és a kiképzésre vonatkozó szakmai szabályok betartását. A feltárt szabályszegések és a baleset között azonban nem állapítható meg a büntetőjogi felelősséghez szükséges közvetlen ok-okozati összefüggés.
A főügyészség hangsúlyozta, hogy nem az ügyészség feladata az „Adaptív Védelem”, vagyis az államigazgatásban dolgozók katonai alapképzését szolgáló önkéntes program indokoltságának megítélése.
A közlemény szerint büntetőjogi szempontból annak van jelentősége, hogy nem önmagában a program léte vagy az ismeretszerző képzés alapkiképzéssé alakítása okozta közvetlenül a gránát felrobbanását. A baleset közvetlen oka a sértett önhibáján kívüli, a kézigránát kezelésével összefüggő hiba volt.
A panasz benyújtása után a KNYF megvizsgálta a büntetőügy iratait. Megállapította, hogy a regionális nyomozó ügyészség a tényállást megfelelő mértékben feltárta, és nincs olyan további eljárási cselekmény, amely új, érdemi bizonyíték beszerzéséhez vezethetne.
A KNYF szerint az ügyészség helyesen jutott arra a következtetésre is, hogy nincs olyan személy, akivel szemben bűncselekmény megalapozott gyanúját lehetne megállapítani. Emiatt az eljárás megszüntetése indokolt volt, és a határozat hatályon kívül helyezésének nincs helye.
A közleményben arra is kitértek, hogy a panaszos nem nevezett meg olyan konkrét személyt, akinek büntetőjogi felelőssége felmerülhetne. Olyan új tényt vagy adatot sem közölt, amelyet a nyomozó ügyészség korábban ne vizsgált vagy értékelt volna.
A nyomozás ugyanakkor több hiányosságot és szabályszegést is feltárt. Ezekről az ügyészség tájékoztatta a Honvéd Vezérkar főnökét annak érdekében, hogy megtehessék az újabb tragédiák megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.
A feltárt problémák között szerepelt, hogy a képzés során használt kiképzési tervek és szabályok katonák számára készültek. Nem dolgoztak ki olyan oktatási tematikát, amely a tananyagot és az alkalmazott módszereket a civil résztvevők előzetes ismereteihez igazította volna.
A gránátdobást felügyelő katonákat arra sem készítették fel megfelelően, hogy pontosan milyen feladataik vannak a gyakorlat során, illetve mit, mikor és hogyan kell végrehajtaniuk. A dobatásra egységes szabályrendszert sem dolgoztak ki.
A képzés résztvevői gyakorlógránáttal dobtak, éles-gyakorló gránátot azonban nem használtak. Utóbbi lehetőséget adott volna annak megtapasztalására, hogy a sasszeg kihúzása után miként válik le a biztosítókar.
Az előírások szerint az éles kézigránát-dobógyakorlat vezetője kizárólag tiszt vagy altiszt lehetett volna, ez a feltétel azonban nem teljesült. Azt a szabályt sem tartották be, amely szerint ki kellett volna zárni az éles dobásból azt a résztvevőt, aki a gyakorló- vagy éles kézigránátot 25 méternél közelebbre dobta.
A KNYF kiemelte: a baleset közvetlen oka a kézigránát nem megfelelő kezelése, vagyis a biztosítókar felengedése volt.
A főügyészség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősség hiánya nem jelenti automatikusan a fegyelmi, polgári jogi vagy erkölcsi felelősség kizárását. Ezek tisztázása azonban nem a büntetőeljárás feladata.
A tragikus baleset 2025 márciusában történt a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén. A kormánytisztviselők számára szervezett önkéntes honvédelmi kiképzés kézigránát-dobógyakorlatán egy éles gránát robbant fel egy 29 éves nő kezében. A sértett a robbanás következtében mindkét kezét elveszítette.
