A korábban alkotmánybíróként és az Alkotmánybíróság elnökeként is dolgozó Sulyok Tamás a Mandineren szerdán megjelent interjúban arról beszélt, hogy a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítás tartalmilag teljes egészében alkotmányellenes.
Álláspontja szerint akkor sem mondhatott volna le, amikor Magyar Péter miniszterelnökként ezt követelte tőle.
„A köztársasági elnök egész egyszerűen nem mondhat le ilyen helyzetben, a – szintén az alaptörvényre tett – esküjéhez nem lenne hű. Hiszen független a bírói, a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól, tehát nem fogadhat el semmilyen befolyást vagy fenyegetést más hatalmi ágtól. Ehhez én is tartottam magamat, ha lemondtam volna, az mindenképp alkotmányellenes lett volna” – hangsúlyozta Sulyok Tamás.
Arra a kérdésre, miért nem tudta Magyar Péter meggyőzni a lemondásról, a volt államfő azt válaszolta, hogy a miniszterelnök szerinte kevésbé a meggyőzés, inkább a fenyegetés erejével próbálkozott. Magyar Péter többek között azt rótta fel neki, hogy bizonyos politikai ügyekben nem szólalt meg.
Sulyok Tamás szerint ez több esetben tényszerűen sem volt igaz, mivel a gyermekvédelmi ügyekben közleményt adott ki, és a választási kampány hangnemével kapcsolatban is megnyilvánult.
A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy az államfőnek nincs politikai felelőssége, közjogi feladatokat lát el, és pártatlannak kell maradnia.
A nemzeti egység megtestesítéséről úgy fogalmazott, hogy egy plurális társadalomban annak kifejezése összetett feladat. Egyedül a jogban nem lehet megosztottság, mert annak minden állampolgárra egyformán kell vonatkoznia.
Szerinte az államfő feladata nem a politikai egység megteremtése. A nemzet egységét azzal fejezheti ki, hogy a hatalmi ágak politikai és személyi döntéseit az egész társadalom számára érvényes közjogi keretek közé foglalja.
„Mindvégig erre törekedtem, és úgy gondolom, sikerült is” – jelentette ki.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványával kapcsolatban felidézte, hogy annyi alkotmánybíró jelentette be személyes érintettségét, hogy a testület végül határozatképtelenné vált.
Sulyok Tamás szerint Magyar Péter több alkotmánybírót is az eltávolításával fenyegetett meg, ami „egyfajta dermesztő hatást” gyakorolhatott a testület tagjaira.
A volt államfő emlékeztetett arra is, hogy az alkotmány alapján az új kormánynak együtt kell működnie a köztársasági elnökkel. Véleménye szerint a kabinet ezt a kötelezettségét megszegte annak ellenére, hogy ő az új hatalommal ugyanúgy együttműködött, mint a korábbival.
A Tisza Párt azon állításáról, hogy áprilisban történelmi felhatalmazással végrehajtott rendszerváltás történt, Sulyok Tamás úgy vélekedett: a „rendszerváltás” szó ebben az esetben politikai termék.
„Utoljára 1990-ben volt rendszerváltás Magyarországon, ha a Tisza az akkor kiépült rendszert akarja lebontani, végül is jó úton indult el azzal, hogy engem alkotmányellenesen eltávolított a köztársasági elnöki székből. Ezzel ugyanis a rendszerváltáskor kialakított jogállamiság lényegében megszűnt” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy az Orbán-kormány kritikusai szerint a 2010 utáni kabinetek építették le a jogállamot, azt mondta: nem kívánja részletesen összehasonlítani az akkori eseményeket a mostani lépésekkel, de szerinte józan mérlegelés alapján egyértelmű a különbség.
Magyar Péterről azt mondta, hogy határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, a jogi megfontolások azonban kevésbé érdeklik.
Saját államfői tevékenységéről Sulyok Tamás úgy vélekedett, hogy már megbízatásának kezdete sem volt egyszerű. A kegyelmi ügy után válsághelyzet alakult ki, amely szerinte végül megoldódott, a politikai és jogi felelősséget vállaló szereplők pedig lemondtak.
Értékelése szerint ebben az időszakban összességében megfelelően működött az alkotmányos demokrácia intézményrendszere.
„Alkotmánybírósági elnökként és államfőként is mindig kétharmados hatalommal álltam szemben a fékek és ellensúlyok rendszerének részeként” – tette hozzá.
Sulyok Tamás szerint mindig rossz előérzetet kelt, ha az alkotmányjog a politika szolgálójává válik. Úgy látja, a jelenlegi hatalom teljesen le akarja építeni a fékek és ellensúlyok rendszerét.
„Az én elmozdításom is ezzel függ össze. A következményeket beláthatatlannak és súlyosnak tartom az egész magyar jogállamiságra nézve. Nyugaton ezt egyelőre másként látják, a hurráoptimizmusuk foglyai, de ebből ki szoktak józanodni” – fogalmazott a volt államfő.
Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása július 20-án szűnt meg az alaptörvény 17. módosítása alapján. Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit Forsthoffer Ágnes házelnök látja el. (MTI)
