A Rákospalota–Újpest vasútállomáson, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök hangsúlyozta: a vasút fejlesztése nemcsak közlekedési, hanem nemzetstratégiai és gazdaságfejlesztési kérdés is, amely meghatározza az ország versenyképességét, a munkaerő mobilitását és Magyarország nemzetközi kapcsolatait.
Magyar Péter szerint a vasútfejlesztésnek ismét nemzeti üggyé kell válnia, hiszen a magyar történelem legjelentősebb fejlődési időszakai is ilyen beruházásokhoz kötődtek. Hozzátette: Európa-szerte egyre nagyobb szerepet kap a kötöttpályás közlekedés, ezért a magyar vasútnak is gyors, biztonságos és környezetbarát alternatívát kell kínálnia.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy nem az utasok hiányoznak, hanem a vasút jelenlegi állapota nem képes kiszolgálni a növekvő igényeket. Bírálta az előző időszak közlekedéspolitikáját is, amely szerinte lemaradást okozott a térség vasútfejlesztési versenyében.
Elmondása szerint a magyar vasút egyik legnagyobb problémája az elöregedett infrastruktúra és járműpark. A gördülőállomány átlagéletkora jelenleg 43 év, a vasúti ülőhelyek közel fele légkondicionálás nélküli, a pályahálózat mintegy 40 százalékán sebességkorlátozás van érvényben, miközben a MÁV járműveinek negyede nem üzemképes.
A program célja, hogy csökkenjen a járművek átlagéletkora, gyorsabbá váljon a közlekedés a fővonalakon, bővüljön a villamosított hálózat, megbízhatóbb legyen a regionális vasút, és korszerű, utasközpontú szolgáltatások jöjjenek létre.
A fejlesztési terv hat egymásra épülő pillérből áll. Az első a megyeszékhelyek gyorsabb és kiszámíthatóbb InterCity-kapcsolata, új motorvonatok beszerzésével és legalább 100 kilométer/órás átlagsebesség elérésével a fővonalakon. A második a regionális hálózat fejlesztése, a mellékvonalak megtartása, hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása.
A harmadik pillér az elővárosi vasút fejlesztése Budapest és a vidéki nagyvárosok térségében, a HÉV-hálózat korszerűsítésével és tramtrain-rendszerek bővítésével. A negyedik a fővárossal való együttműködés, amelynek része a budapesti kötöttpályás kapcsolatok fejlesztése és más közlekedési beruházások összehangolása.
Az ötödik elem a vasúti áruszállítás fejlesztése, amely a közúti forgalom és a környezeti terhelés csökkentését, valamint Magyarország logisztikai versenyképességének javítását szolgálja. A hatodik pillér a nemzetközi kapcsolatok erősítése, beleértve a reptéri vasút előkészítését, a nagysebességű vasút lehetőségeinek vizsgálatát és a V4-ek gyorsvasúti hálózatának fejlesztését.
A program részeként legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvényt szereznek be, megkezdik a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás felújításának előkészítését, valamint korszerűsítik a pályahálózatot, felszámolják a lassújeleket, bővítik a vasúti kapacitást és fejlesztik a digitális, utasközpontú szolgáltatásokat.
Magyar Péter hangsúlyozta: a cél nem egyes beruházások megvalósítása, hanem egy hosszú távon is versenyképes, megbízható és modern vasúti rendszer létrehozása, amely valódi alternatívát kínál az autózással szemben és hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez.
