Rákay Philip arról beszélt, hogy korábban karrierje átalakítását tervezte: „Én hónapok óta mondogattam, hogy én április 13-án bárhogy történik, én örökre abbahagyom a közéleti ténykedésemet”, de a választás után ezt már nem tartja megvalósíthatónak, mert szerinte „ezt a közösséget nem lehet cserben hagyni egyikünknek sem”.
Úgy látja: nem lenne jó, ha egyesével bemennének például a Partizánba és „az összes baloldali médiumba”, hogy őszinteségi rohamot kapjanak, mert szerinte a túloldal alig várja ezt, így is beléjük törlik a cipőjüket és „így is röhöghetnek.”
Szerinte a jobboldal mögött továbbra is erős közösség áll: „ez a közösség a legnagyobb és legösszetartóbb, egy értékrendet valló politikai közösség gyakorlatilag a rendszerváltoztatás óta, ez egy hatalmas erő”, ezért inkább összezárásra van szükség. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot:
„Most az jön, hogy egyesével mindannyiunkat, akik emblematikus alakjai voltak ennek, így vagy úgy el fogják kezdeni megrángatni. Lesznek, akiket közülünk is el fognak vinni kihallgatásokra. Jön majd a NAV, és mindenféle vegzálás jön.”
Ezt azzal indokolta, hogy szerinte a győztes oldal nem tud majd érdemi eredményeket felmutatni: „Magyar Péter és bandája semmi mást nem fog tudni az ígéreteiből beváltani”, ezért „egyetlen egy dolog lesz, amit ő valóra tud majd váltani, az út a börtönbe program című ócskaszínház”.
A beszélgetésben elhangzott az is, hogy a valódi felelősségre vonást nem szabad összekeverni az ártatlanok meghurcolásával, ugyanakkor „akik tényleg törvényt sértettek, azok ellen nyilván a törvény szigorával járjanak el”. Rákay arra kérte a saját táborát, hogy maradjon egységes: „Tartsunk össze, fogjunk össze, tisztuljunk meg, akitől meg kell tisztulni, legyünk sokkal erősebbek”, és „ne keverjük össze majd azokat a pillanatokat, amikor az ártatlanokat is elkezdik megrángatni, és akkor legyünk ott, és igenis álljunk oda mögéjük.”
