A vádirat szerint az elsőrendű terhelt 2025. július 10-én este kannabiszt és más kábítószert fogyasztott, majd édesapja tudta és beleegyezése nélkül elvitte annak gépkocsiját. A járművezetésre alkalmatlan és érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkező vádlott bódult állapotban vezette a személygépkocsit, amelybe utasként beszállt a másod- és harmadrendű terhelt. Július 11-én hajnalban a rendőrség intézkedés alá akarta vonni a Teréz körúton autózó vádlottakat. Amikor a rendőrök az igazoltatásra félreálltak, az elsőrendű vádlott gázt adott és elhajtott a kocsival. A menekülés során a terhelt több közlekedési szabályt megszegett, amellyel mások testi épségét közvetlenül veszélyeztette. A vádlott a megengedett sebességet túllépve, a forgalomirányító lámpa tilos jelzése ellenére az autóval behaladt a Blaha Lujza téren egy kereszteződésbe, ahol összeütközött egy taxival, amelynek sofőrje 8 napon belül gyógyuló, míg utasa 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. A terheltek ezt követően segítségnyújtás nélkül gyalogosan távoztak a helyszínről.
Az ügyészség a terheltek előkészítő ülésen történő beismerése és a tárgyaláshoz való jogukról való lemondás esetére az elsőrendű vádlottra 5 év 6 hónap börtönbüntetés és 6 év közügyektől eltiltás, valamint a közúti járművezetéstől való végleges hatályú eltiltás, a másodrendű terheltre 1 év 11 hónap börtönbüntetés és 2 év közügyektől eltiltás, a harmadrendűre pedig 1 év 6 hónap fogházbüntetés és 2 év közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta.
Az elsőrendű terhelt a jármű önkényes elvétele és a rongálás kárértékének kapcsán vitatta a vádban foglaltakat, míg a többi terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról pedig nem mondott le. A másodrendű vádlott nem ismerte be, míg a harmadrendű beismerte bűnösségét és ez utóbbi a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott. A bíróság a terheltek nyilatkozataira figyelemmel az első- és másodendű terheltet illetően tárgyalásra utalta az ügyet. Az eljárás esetükben július 1-jén folytatódik.
A harmadrendű vádlott beismerését és lemondó nyilatkozatát a bíróság elfogadta ezért nem vizsgálta sem a vádirati tényállás megalapozottságát, sem pedig a bűnösség kérdését, így bizonyítást sem folytatott le. A terheltet segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt 1 év 6 hónap fogházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá elrendelte a vádlottal szemben más ügyben kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását is.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a terhelt beismerését, a tárgyaláshoz való jogáról történő lemondását és azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Súlyosító körülmény volt azonban a férfi büntetett előélete és az, hogy jelen cselekményét is felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hatálya alatt követte el. A korábban vele szemben kiszabott felfüggesztett büntetések a bűnismétlés szempontjából nem bírtak kellő visszatartó erővel, ezért a bíróság a terhelt esetében csak végrehajtandó szabadságvesztéssel látta biztosítottnak a büntetési célok elérését.
Az ítélettel szemben a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, az ügyészség a döntést tudomásul vette.
