A Burstini hőerőmű több mint hárommillió fogyasztót lát el villamosenergiával, köztük Kárpátalját, valamint Ivano-Frankivszk és Lemberg megye egyes részeit. A létesítmény súlyos megrongálódása komoly kapacitáshiányt okoz, ami a szakértők szerint hosszabb és gyakoribb áramszünetekhez vezethet az egész nyugati régióban. A helyzetről Vaszil Andrijesin, Burstin polgármestere számolt be.
A Kárpátalja szomszédságában fekvő térséget érő támadás közel öt órán át tartott, és „Kalibr” típusú rakétákat, valamint Shahed drónokat vetettek be. A polgármester közlése szerint a károk rendkívül súlyosak, az erőmű jelenleg egyáltalán nem termel áramot.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az orosz hadsereg először mért csapást a nyugat-ukrajnai 750 kV-os alállomásra, amely az ország energiarendszerének egyik kulcsfontosságú csomópontja. Ez az objektum biztosítja a Hmelnickiji és Rivnei atomerőművek termelésének elosztását, valamint a Burstini és Dobrotviri hőerőművek áramellátását, továbbá vészhelyzetben az európai importot is fogadja.
Az alállomás megrongálása jelentősen korlátozza Ukrajna lehetőségeit arra, hogy csúcsidőszakban külföldről pótolja az energiát, és veszélybe sodorja az egész nyugati régió – köztük Kárpátalja – áramellátását.
A szakértői elemzések szerint Kárpátalja villamosenergia-ellátásának 30–40 százaléka kötődik a Burstini Hőerőműhöz. A leállás következtében a régió 500–700 megawattnyi teljesítményt veszít el, ami körülbelül egymillió háztartás ellátásának felel meg.
A Zakarpattyaoblenergo adatai alapján ez azt jelenti, hogy az eddigi napi 4–6 órás áramszünetek időtartama akár 8–12 órára is nőhet, különösen a reggeli és esti csúcsidőszakokban. Míg 2026 januárjában még „csak” 4–6 órás kimaradások voltak jellemzőek, a helyzet most akár napi 10 órás áramhiányt is eredményezhet hosszabb távon.
A hiányt részben vízerőművek és naperőművek pótolhatják, ám a téli időszakban ezek teljesítménye messze nem elegendő.
A hatóságok és szakértők azt javasolják, hogy a lakosság készüljön fel a hosszabb kimaradásokra.
