A test már jelez, csak nem mindig vesszük komolyan – így bukkanhat fel alattomosan a cukorbetegség

A cukorbetegség, különösen a 2‑es típusú sokáig rejtve maradhat, vagy olyan általános panaszokkal jár, amelyeket könnyű másra – például a fáradtságra vagy a stresszre – fogni. A tartósan magas vércukorszint azonban hosszú távon károsíthatja az ereket és az idegeket, ezért a korai felismerés kulcsfontosságú. A leggyakoribb tüneteket a Házipatika gyűjtötte össze.

Fokozott szomjúság: a magas vércukorszint miatt a vesék több vizet próbálnak kiválasztani, ami erős szomjúságérzethez vezethet.

Gyakori vizelés: a glükózvesztés miatt a szervezet több vizeletet termel, így sok esetben éjszakánként is ki kell járni a mosdóba, ágytiszta gyerekek pedig akár újra bepisilhetnek.

Fokozott éhségérzet vagy változó étvágy: mivel a glükóz nem jut be a sejtekbe, a szervezet éhezni kezd, és ezen az evés sem változtat. 

Állandó fáradtság vagy koncentrációs problémák: amikor a sejtek nem jutnak elegendő energiához, tartós fáradtság és figyelemzavar alakulhat ki.

Hirtelen fogyás: mivel a sejtek nem jutnak tápanyaghoz, a szervezet kénytelen saját tartalékait (izomzatot, zsírt) lebontani, így rövid időn belül több kilóval kevesebbet mutathat a mérleg.

Homályos látás: a vércukoringadozás hatással lehet a szemlencse alakjára, ez pedig átmenetileg elmosódott látást okozhat.

Lassan gyógyuló sebek: a magas vércukorszint gátolhatja az immunrendszer és a vérkeringés normális működését, ezért sok esetben a kisebb sérülések is hosszabban gyógyulnak.

Gyakori fertőzések: a cukorbetegség csökkentheti a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét.

Zsibbadás, bizsergés a végtagokban: a tartósan magas vércukorszint idegkárosodást okozhat, ami bizsergést vagy zsibbadást eredményezhet.

Száraz, viszkető bőr: a gyakori magas vércukorszint miatt a szervezet vizet veszít, ami a bőr kiszáradásához vezethet. 

Ingerlékenység: a vércukorszint ingadozásával az energiaszint is folyamatosan változhat.

Ha a fenti tünetek közül többet is tapasztalsz, mindenképpen keresd fel a háziorvosod! A korai diagnózis és a megfelelő életmód‑ illetve gyógyszeres kezelés segít megelőzni a szövődményeket.