Ha a kormány nem védené a lakosságot a reálbérek emelésén keresztül, akkor nem pluszban, hanem mínuszban lennénk, a fogyasztásvezérelt növekedés pedig hosszú távon nem fenntartható, de rövid távon, háborús környezetben szükséges, mondta az Indexnek adott interjújában Nagy Márton, melyet a 24.hu szemlézett.
A nemzetgazdasági miniszter szerint senki nem számolt azzal, hogy a németek ilyen mélyre süllyednek. „Emelkedik a munkanélküliség és a csődök száma, a német gazdaság nagyon rossz állapotban van. A pozitív fordulat inkább 2026-ban jöhet. Berlin kiengedi a költségvetést, 3 százalék feletti hiánnyal, 60 százalék feletti államadóssággal, emellett létrehozott egy nagy, 500 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési alapot és jelentősen enyhíti a vállalatok terheit az adók, az energiaárak és a bürokrácia csökkentésével. Ez lecsoroghat a magyar beszállítókhoz, erősítheti a külső keresletet.” Mindez szerinte azt jelenti, hogy a hiányzó 2 százalékpont a GDP-ben jövőre, azaz 2026-ra megérkezhet.
Nagy azt mondta, az ellenzéki nyilvánosság által gerjesztett „balhé”, hogy az NGM évek óta olyan növekedési számokat mond, amelyek végül nem teljesülnek.
„Az ellenzéki közgazdászok, elemzők és politikusok is pontosan tudják, hogy ha kormányzati várakozások mellé valaki odatenné a piaci várakozásokat, a banki elemzők előrejelzéseit, a kutatóintézetek prognózisait, kiderülne hogy szinte mindenki ugyanarra a pályára számított. Ezek nem jöttek be, de nem azért, mert a kormány rosszul számolt, hanem mert olyan külső feltételek nem teljesültek, amelyekre mindenki épített” – magyarázta.
Hozzátette, a fogyasztás továbbra is erős, a reálbérek nőnek, és ebből a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú adók – az áfa és a bérekhez kapcsolódó adónemek – ugyanúgy befolynak, mintha magasabb lenne a növekedés. Magyarán szerinte a lakossági adóbevételeken keresztül gyakorlatilag nem érezni a kisebb GDP-növekedést.
A tárcavezető kijelentette, lehet, hogy más országokban a GDP gyorsabban nő, de a reálbérek és a reáljövedelmek növekedése tekintetében Magyarország kiemelkedően teljesít. Ha jövedelmi decilisekre bontjuk, akkor azt látjuk, hogy az alacsonyabb keresetűeknél gyorsabb a növekedés, mint a magasabb jövedelműeknél.
