Az orosz fenyegetés nem szűnik meg az ukrajnai háború befejeztével, Oroszország destabilizáló erővé válik Európában és a világban - jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár csütörtökön Bukarestben, a NATO védelmi ipari fórumán.
Mark Rutte romániai látogatásának második napján a NATO védelmi ipari fórumán vett részt a román fővárosban. A rendezvényen a tagországok és partnereik több mint 800 küldöttel képviseltetik magukat, valamint több mint 300 védelmi ipari vállalkozás képviselője van jelen.
A főtitkár beszédében rámutatott, hogy Oroszország az ukrajnai háború befejezte után is destabilizáló erő marad Európában. Figyelmeztetett, hogy Oroszország "nincs egyedül a globális szabályok aláásására irányuló erőfeszítéseiben", hanem Kínával, Észak-Koreával, Iránnal és másokkal együttműködve hosszú távú konfrontációkra készül. "Nem lehetünk naivak, fel kell készülnünk" - idézte a NATO-főtitkárt a News.ro hírportál.
Aláhúzta, hogy az észak-atlanti szövetségnek meg kell erősítenie védelmi iparát, hogy leküzdhesse az érkező fenyegetéseket, és erő felmutatásával fenntarthassa a békét. Ehhez három szempontot kell figyelembe venni: a mennyiséget, a kreativitást és az együttműködést - mondta a NATO-főtitkár.
Közölte: új gyártósorokat kell nyitni és a meglévőket bővíteni, és rövidíteni kell a szállítási időt. "A közelmúltig Oroszország több lőszert gyártott, mint a NATO-szövetség összes országa. De ez már nincs így" - mondta. Az olcsóbb légvédelmi és drónelhárító rendszerek szükségességére is kitért, hangsúlyozva, hogy itt "a mennyiség a kulcs".
Fontos szempontnak nevezte a kreativitást és az innovációt, melyet a jövőben ösztönözni kell. "Ahhoz, hogy a jövőben biztonságban legyünk, túl kell járnunk az ellenségeink eszén" - fogalmazott Rutte.
Elmondta: a NATO együtt akar működni Ukrajnával, de a csendes-óceáni térség országaival is, Ausztráliát, Új-Zélandot és a Koreai Köztársaságot említve. Aláhúzta, hogy a szövetségesek és partnereik sokat tanulhatnak egymástól, és erőfeszítéseik egyesítésével többet tudnak termelni, fokozni tudják az innovációt.
Úgy értékelt: a szövetségesek részéről megvan a politikai akarat, hogy a bruttó hazai termék (GDP) nagyobb hányadát fordítsák védelemre. Románia például GDP-je 3,5 százalékát fordítaná katonai kiadásokra - mondta.
Kijelentette, hogy a politikai akarat, a pénz és a kereslet is adott, és a kontinens biztonsága függ ettől, ezért a termelés növelésére, a szállítás felgyorsítására, a gyártósorok bővítésére kérte a jelenlévő üzletembereket. Biztosította őket, hogy mindazt, amit megtermelnek, el is fogják tudni adni.
Nicusor Dan román államfő a fórumon mondott beszédében rámutatott: minden fenyegetés és kihívás, amivel a NATO-tagországok szembesülnek napjainkban, azt mutatja, hogy a béke és a biztonság nem garantált, ezért "az újrafegyverkezés nem választás, hanem szükségszerűség".
A felelősségvállalást hangsúlyozva elmondta, hogy az európai országoknak fokozniuk kell katonai és védelmi képességeiket. Közölte, hogy Románia 2025-ben a GDP 2,24 százalékát költi erre, és a jövőben védelmi kiadásait tovább növeli. (MTI/Fotó: EPA/Robert Ghement)
