Gulyás Gergely: a kárpátaljaiak sorsa volt a legtragikusabb a 20. században

Az elcsatolt nemzetrészek közül a kárpátaljaiak sorsa volt a legtragikusabb a 20. században - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Cseberből vederbe - A holokauszt túlélői a Gulág és Gupvi táboraiban című konferencián.

Gulyás Gergely a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet (GGKI) és a Kárpátaljai Szövetség rendezvényén azt mondta, a 20. század a magyarság legnehezebb százada volt, sorsának feltárása pedig kulcsfontosságú, tartozunk ezzel a múltunknak és a ma élő magyarságnak is, hiszen "egy nép összetartozásának elengedhetetlen feltétele, hogy tudjuk, honnan jövünk".

A határon túli magyar nemzetrészekről beszélve és a kommunista diktatúra következményeit ott kutatva azt mondhatjuk, "egy elveszett és sokáig el nem siratott nemzedék sorsáról adhatunk hírt" - fogalmazott a miniszter, megjegyezve, hogy a II. világháború története nem lehet teljes az ő sorsuk teljes körű feltárása nélkül.

Gulyás Gergely szerint az oly sok tragikus, nemzetiségeket érintő, elnyomó diktatórikus politika közepette is a kárpátaljaiak sorsa volt a legtragikusabb, amikor 81 évvel ezelőtt Kárpátaljáról elhurcolták a Szovjetunióba kényszermunkára a magyar, német és részben zsidó származású 16 és 76 év közötti civil férfiakat, akik közül sokan épp a munkatáborokból tértek haza.

Bognár Zalán, a GKNT elnöke elmondta, a 81 évvel ezelőtt Kárpátaljáról elhurcoltakra emlékezve szervezték meg a konferenciát, amely nyitánya annak a programsorozatnak, amely novemberben valósul meg a Szovjetunióba elhurcoltakra emlékezve.

Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke hiánypótlónak nevezte a konferenciát, amelyen egy keveset kutatott témáról, a kárpátaljai zsidóság kálváriájáról lesz szó, és amelyről - mint fogalmazott - nemzetpolitikai kötelességünk megemlékezni. (MTI/Fotó: Kiss Gábor)