Az elmúlt időszakot a 2022–23-as inflációs válság, csökkenő reálkeresetek és visszaeső kiskereskedelmi forgalom jellemezte:
- a 2022-23-as inflációs válság nyomán csökkentek a reálkeresetek (igaz, 2024-től ismét nőnek, de az elmúlt hónapokban már lassuló mértékben);
- a kiskereskedelmi forgalom 2023-ban 7,9 százalékkal zuhant, majd 2024-ben csak 2,6 százalékkal nőtt, és az idei növekedése is csak 2-3 százalék közötti, vagyis még mindig nem sikerült elérnie a 2022-es szintet sem;
- a lakosság úgynevezett fogyasztói bizalmi indexe 2023 tavasza óta negatív tartományban stagnál, bár augusztusban volt egy jelentősebb javulás.
A 444 beszámolója szerint a miniszter elismerte, hogy eddig a kormány gazdaságpolitikája a fogyasztás élénkítésére épült, ami szerinte a vállalkozásokat is segítette. Ugyanakkor hozzátette: a vállalati szektor bizonytalansága miatt elmaradtak a beruházások, és ez várhatóan az év végéig így marad. Nagy szerint a GDP növekedésének motorja idén továbbra is a fogyasztás lesz – noha a friss ipari statisztikák másfél éves mélypontot jeleznek, és a turisztikai, valamint kiskereskedelmi adatok sem mutatnak különösebb élénkülést.
A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert Orbán Viktor egy nappal korábban éppen az ellenkező álláspontot fogalmazta meg: szerinte „öngyilkos politikának” számít, ha egy ország a fogyasztásra próbálja építeni gazdasági növekedését.
Nagy a konferencián arról is beszélt, hogy a költségvetési adatok szerint az áfabevételek teljesültek, a vállalati adóbevételek viszont elmaradtak a várttól. Ebből arra következtetett, hogy a háztartások pénzügyi helyzete rendben van, míg a gazdasági lassulásért elsősorban a cégek gyengébb teljesítménye felelős.
A miniszter adócsökkentési terveket is említett:
- vizsgálják a szociális hozzájárulási adó további mérséklését,
- az áfa alanyi mentességi határ emelését,
- a kisvállalati adó (kiva) feltételeinek kedvezőbbé tételét,
- és az egyéni vállalkozók költséghányadának növelését.
