Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén előbb a Patrióták Európáért uniós parlamenti frakciója által, majd az Európai Baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról szavazott. Az uniós bizottság elnökének távozását sürgető mindkét kezdeményezést az EP plenárisa elutasította.
A Patrióták Európáért képviselőcsoport az uniós bizottság számos területet érintő "romboló politikáját", valamint "elhibázott döntéseit" bírálta azt hangoztatva, hogy Ursula von der Leyen képtelen megbirkózni a legsürgetőbb kihívásokkal. Döntései nem szolgálják az európaiak érdekeit, ami miatt Európa versenyképessége és gazdasági növekedése folyamatosan csökken - hangoztatták.
Véleményük szerint az uniós bizottság nem tudott megfelelő megoldásokat találni az illegális migráció megállítására, ami biztonsági kihívásokat jelent. Kifogásolják továbbá, hogy a brüsszeli testület nem a gazdák érdekeit képviseli, megsértette az átláthatóság követelményét, és túllépte hatásköreit, súlyosan aláásva a nemzeti szuverenitást és a polgárok Európai Unióba vetett bizalmát.
A voksoláson 594 képviselő szavazott. A Partióták bizalmatlansági indítványának elfogadását 179-en támogatták, 378 képviselő ellenezte és 37-en tartózkodtak.
Az Európai Baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt a megjelent EP-képviselők közül 133-en támogatták, 383 képviselő ellenezte és 78-an tartózkodtak.
Az indítványt a baloldali EP-frakció egyebek mellett azért nyújtotta be, mert képviselőik véleménye szerint az uniós bizottság több megállapodás esetében átlépte a hatásköreit és mandátumát, valamint felróják az Izraellel szembeni szankciók kivetésének a hiányát.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására, legalább 361 voksra lett volna szükség a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben. Az EP eljárási szabályzata szerint az összes képviselő egytizede nyújthat be bizalmatlansági indítványt az Európai Bizottsággal szemben az Európai Parlament elnökéhez.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerült volna.
Az európai intézmények történetében ez volt a második bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottság elnökével szemben. Az Európai Parlament ezt megelőzően július 10-án szavazott egy, szinén Ursula von der Leyennel szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány ügyében, amelyet a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával a koronavírus-járvány idején, az oltóanyagok beszerzéséről váltott szöveges üzenetek átláthatóságának hiánya miatt kezdeményeztek.
Hasonló eset csak 1999-ben fordult elő, amikor a bizalmatlansági szavazás előtt a luxemburgi Jacques Santer vezette uniós bizottság lemondott egy csalási ügyekben viselt "súlyos felelősségéről" szóló elítélő jelentést követően. (MTI/Fotó: EPA/Christophe Petit Tesson)
