Az e témában doktori disszertációra készülő szakember ismét emlékeztetett arra, a lakosság az az alapvető élménye az egészségügyi közellátásról, hogy hosszú a várólista, és a rendeléseken a várakozási idő, valamint orvoshiány is van. A gyógyítók pedig – szerinte – azért nincsenek elegen az állami rendszerben, mert a hálapénz betiltásával elveszett jövedelmüket a kórházak falain kívül próbálják pótolni, azaz kettős, úgynevezett dualpraxist visznek.
Ez a probléma nem csak a magyarországi közellátást feszíti, a világ számos országában kínlódnak a kettős praxis okozta feszültségekkel - írta a Népszava. Ónodi-Szűcs Zoltán már korábbi konferenciákon is elmondta: a részrehajlással semmiképpen nem vádolható WHO egy 2024-es kiadványában arra jutott, hogy a kettős praxis növeli a várakozási időt, rontja az állami ellátás minőségét, ahol ez a szakemberek hiányzásához, a munkaidejük való takarékoskodásukhoz (kevésbé finomkodva: elblicceléséhez) vezet, valamint hozzájárul a területi egyenlőtlenségek kialakulásához.
A volt államtitkár véleménye szerint, az egészségügyi ellátások bizonyos térségekben történő szüneteltetése is e következmények közé tartozik.
Az egykori államtitkár szerint, ha elfogadjuk a WHO megállapításait, akkor az teljesen téves álláspont, hogy a magánegészségügy segít az állami ellátáson, és megmenti a betegeket, s ennek éppen az ellenkezője igaz.
Ónodi-Szűcs Zoltán úgy látja: új korszak kezdődött a közellátásban, amelyben a hagyományos korrekciós eszközök nem működnek. Azaz ki kell kikényszeríteni a változást, azaz elkerülhetetlen a kettős praxisok működésének szabályozása. Véleménye szerinte csak az a kérdés, hogy ebben a szakpolitika meddig tud, és hajlandó elmenni. Utalt arra, hogy a témával foglalkozó egyes elemzések azt állítják, hogy csak a dualpraxis teljes tiltása tudja a jelenség negatív hatásait megszüntetni.
