A vád szerint a férfi 2021-ben ismerkedett meg egy magyar nővel, aki cégvezetőként magyar felmenőkkel rendelkező ukrán állampolgárokat is foglalkoztatott. A vádlott felajánlotta a nőnek, hogy kapcsolatai felhasználásával elintézi, hogy a külföldi munkavállalók minél előbb magyar állampolgárságot kaphassanak, cserébe fejenként 2500 euró közvetítői díjat kért.
A felek 2021 februárjában személyesen találkoztak Balassagyarmaton, ahol a két ukrán férfi aláírta a honosítási eljáráshoz szükséges formanyomtatványokat, a vádlott átvette az ukrán állampolgárok okmányainak másolatát, valamint a nő kifizette neki az 5000 eurót.
A csaló ekkor megígérte, hogy harminc nap alatt elintézi, hogy időpontot kapjanak a Bevándorlási Hivatalba, de ezután csak újabb és újabb haladékot kért telefonon a cégvezetőtől, arra hivatkozva, hogy akadozik az ügyintézés a koronavírus járvány miatt. A nő 2021 júniusában tudott utoljára kapcsolatba lépni a férfivel, aki ezt követően elérhetetlenné vált és az 5000 eurót sem fizette vissza a részére.
A Magyarországon hatályos törvények szerint állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjeszthet elő, így a vádlottnak lehetősége és szándéka sem volt az általa ígért közvetítői tevékenységre, tehát a sértettet tévedésbe ejtette, s neki közel 1 800 000 forintos kárt okozott.
A Balassagyarmati Járási Ügyészség nagyobb kárt okozó csalással vádolta meg a cselekményét többszörös visszaesőként elkövető férfit, beismerése esetére vele szemben 2 év 6 hónap fegyházbüntetést és 3 év közügyektől eltiltást indítványozott.
Az ügyben a Balassagyarmati Járásbíróság dönt.
