Úgy véli, ez egy háborúban álló ország üzenete:
- Moszkvának: „Ha ti pusztítjátok az erőműveinket, mi az olajbevételeiteket vágjuk el.”
- Washingtonnak és Brüsszelnek: „Ha nem kaptok észbe, mi eszkaláljuk a háborút, az energia is fegyver a kezünkben.”
- Budapestnek: „Ne higgyétek, hogy kimaradhattok, ha közel álltok Moszkvához, mi is tudunk kellemetlenséget okozni.”
"Ezért mondom sokadjára: másképp kell beszélni egy háborút vívó országgal, mint egy békében élővel. Ott minden mondat fegyver, minden tett üzenet. És ha mi indulattal, erőből válaszolunk, akkor csak belezuhanunk abba a spirálba, amiben ők otthonosan mozognak: az erőszakéba. Ez sehova nem vezet." - jegyezte meg Tarjányi.
Szerinte a magyar válasznak ezért nem indulatosnak kell lennie, hanem tudatosnak:
- Nem vádaskodni kell, hanem tisztázni a tényeket.
- Nem pánikolni kell, hanem megvédeni az energiaellátást.
- Nem sodródni mások logikájába, hanem önálló stratégiát építeni.
"És itt van a különbség. A kormány is azt mondja: „béke kell.” De ez a szólam nem más, mint Moszkva üzenetének visszhangja. Én is azt mondom: béke kell. De nem szlogenként, hanem magyar érdekből. Nem azért, hogy valakihez kössük magunkat, hanem hogy végre önálló magyar stratégiánk legyen, amely nem engedi, hogy mások háborúját vívjuk. Mert ami ma olaj, az holnap lehet gáz, áram vagy élelmiszer. És aki sodródik, az mindig más csatájába keveredik bele. Nekünk nem szavakat kell ismételni, hanem tudatos lépéseket tenni. Ez a különbség a politikai kommunikáció és a biztonságpolitikai válságkezelés stratégiája között" - írta a szakértő.
