"A történelmi térkép megváltozott, mi meg nem vettük észre. Gyakran még ma sem!!! A 19. század végére a 20. század elejére körülöttünk minden nemzetiség nemzetté vált. A szlovákok, a románok, a szerbek, a horvátok, mind önálló államként kezdtek gondolkodni saját vonatkozásukban… Mi meg… azt hittük, minden maradhat úgy, ahogy volt" - írta a biztonságpolitikai szakértő.
"Trianon nem csak földet vett el. Hanem biztonságot, önbecsülést, kapcsolatokat. És amikor összeomlottunk senki nem segített. Senki. Se nyugatról, se keletről" - fűzte hozzá.
"A két világháború után a szomszédaink nyíltan osztották volna fel az országunkat, mint egy zsákmányt. Ez tény, nem vélemény" - jegyezte meg.
Hozzátette: Magyarország mindig is egy nagyhatalom és egy regionális szövetséges támogatására támaszkodott – a Monarchia idején Ausztria és Németország, a két világháború között Németország és Olaszország, a második világháború után a Szovjetunió, 1989 után pedig Lengyelország és Ukrajna.
"Mindig kellett egy nagy testvér, aki védett, és egy kistérségi barát, aki mellettünk állt. Ez ma nincs” – jelentette ki Tarjányi.
- Ukrajnát nem tartja barátnak, sőt veszélyes ellenfélnek nevezi.
- Lengyelország szerinte óvatos, mert oroszbarátnak látja Magyarországot.
- Szlovákiát kétarcúnak írja le: „Budapesten Fico bólogat, Brüsszelben hátbaszúr.”
- Az Egyesült Államok csak addig partner, amíg a magyar politika nem közeledik Kínához.
- Moszkva pedig csak geopolitikai alku miatt tart kapcsolatot, valódi szövetség nélkül.
Tarjányi a jelenlegi helyzetet így foglalta össze: „Mi leszünk az anyós macskája. Mindenki rugdalja, de senki nem simogatja meg.”
"Miért jó mindenkivel összeveszni, ahelyett, hogy keresnénk, kik vagyunk és hol a helyünk ebben a világban? Nem az a kérdés, hogy kinek mondunk nemet. Hanem az, hogy kinek mondunk igent és ki mond ránk igent? Mert ha senki nem mond ránk igent, akkor újra egyedül leszünk. És az a történelemben mindig rosszul végződött." - írta a szakértő.
