A város pénzügyi helyzete drámaian romlott az emelkedő kormányzati elvonások, új adóterhek és a 2024-re megemelt szolidaritási hozzájárulás miatt. Az 51 milliárd forintos extra teher kigazdálkodása Vitézy szerint kizárólag költségcsökkentéssel vagy hatékonyságnöveléssel lehetetlen. Ha nem születik megállapodás a kormánnyal, Budapest őszre fizetésképtelenné válhat.
A válság kezelésére három hete döntött úgy Baranyi Krisztina pénzügyi és Vitézy Dávid közlekedési szakbizottsága Karácsony Gergely főpolgármesterrel együtt, hogy válságtervet készítenek – ennek benyújtása most történt meg.
Bár korábban voltak szakmai viták a főpolgármester és Vitézy között arról, hogy vannak-e még megtakarítási lehetőségek a Főváros gazdálkodásában, most a hangsúly nem ezeken van. Az extra 51 milliárdos elvonás szerinte bármilyen takarékossági lépésen túlmutat, ezért valódi kormányzati segítségre van szükség.
A benyújtott javaslat öt pontból áll, melyek célja a közszolgáltatások, különösen a közösségi közlekedés minimális fenntartása és a lakosság tájékoztatása a veszélyekről:
- „Javasoljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés állapítsa meg, hogy az egyre emelkedő mértékű kormányzati elvonások a fővárosi közszolgáltatások, így elsősorban a közösségi közlekedés jelenlegi szintű fenntartását ellehetetlenítik, és mondja ki, hogy a kormányzati elvonások okozta költségvetési hiány kizárólag költségmegtakarítás, bevételnövelés vagy hatékonyságnövelés útján nem kigazdálkodható.
- Szükségesnek tartjuk, hogy amennyiben a megkezdődött kormányzati tárgyalások ezen elvonásokkal kapcsolatban nem vezetnek eredményre, a budapesti közszolgáltatások ellehetetlenülésére, az elvonásoknak a közszolgáltatásokra gyakorolt hatásáról hívja fel a Főváros a figyelmet a rendelkezésére álló kommunikációs eszközökkel és hirdetési felületeken.
- Javasoljuk, hogy amennyiben a főváros fizetőképessége veszélybe kerül és vészforgatókönyvet kell alkalmaznia, elsőként a közösségi közlekedés működtetése terén a BKV Zrt. Mol Nyrt. és az MVM Zrt. számlán alapuló (gázolaj és áramellátás) követeléseit sorolja hátrébb fizetési kötelezettségei teljesítésének sorrendjében. Ez a javaslati pont, melyet a korábbi egyeztetések ellenére végül a főpolgármester nem írt alá.
- Javasoljuk, hogy a Főváros alapítói hatáskörben utasítja a BKK Zrt-t, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által ellátott, kódbeolvasáson alapuló jegyértékesítési és -ellenőrzési rendszert azonos funkcionalitással váltsa ki, az ennek érdekében szükséges beruházásokhoz szükséges esetleges alapítói döntésekre tegyen javaslatot, ezáltal a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nek fizetett túlzott mértékű jutalékokat teljes körűen saját fenntartású jegyellenőrzési rendszerrel váltsa ki.
- Végül, javasoljuk, hogy a Közgyűlés rögzítse, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárd forintos összegét a Kormány inkasszók, bírósági döntések vagy jogalkotás útján a Fővároson be kívánja hajtani és más úton ezt nem kompenzálja, akkor emiatt a fővárosi közösségi közlekedés olyan helyzetbe kerülhet, hogy annak működésében, minőségében és üzemidejében jelentős zavarok jelentkezhetnek.”
Vitézy kiemelte: abban bízik, hogy a kormány és a főváros megállapodik a következő hónapokban, így a válságterv csak a fiókban marad. Ugyanakkor szerinte épp azért készül vészforgatókönyv, hogy végül ne legyen rá szükség.
TETSZETT A CIKK? OSZD MEG AZ ISMERŐSEIDDEL!
