„Több oka is van annak, hogy sok nyugdíjas vállal munkát. A dolgozó idősek egyharmada megélhetési problémák, másik harmada a közösség miatt választja ezt a lehetőséget, a többiek pedig szeretnék elfoglalni magukat, és a munkavállalás növeli a fontosságérzetüket is” – magyarázta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese.
Az, hogy sok nyugdíjas egzisztenciális okok miatt áll munkába, korántsem meglepő a járandóságok összegének tükrében. A mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas közel 38 százaléka havi 180 ezer forintnál kisebb összegre számíthat, közülük 180 ezren pedig még 100 ezer forintot sem kapnak - írta a 24.hu.
2025 januárjában az öregségi átlagnyugdíj 243 ezer forint volt. A Bankmonitor becslése szerint mintegy 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon. Ehhez képest a magát idősbarátnak mondó kormány nem ad júniusban nyugdíjkorrekciót, a korábban bejelentett rendszeres áfa-visszatérítés ígérete pedig egyszeri 30 ezer forintos utalvánnyá alakult.
Azt a kormányzati szlogent, amely szerint garantálják a nyugdíjak reálértékének megőrzését, Katona Tamás volt KSH-elnök álságosnak nevezte. Szerinte ez egyrészt nincs így, másrészt a kormányzati kommunikációban azt is hozzá kellene tenni, hogy csak a reálérték megőrzését ígérik. A vegyes indexálásnak – a járulékok inflációhoz és a reálbér változásához igazított emelésének – megszüntetésével ugyanis a nyugdíjakat a legjobb esetben is befagyasztják a nyugdíjazáskori állapotban. Így a nyugdíjasok nem részesülhetnek a gazdasági teljesítmény növekedésének eredményeiből.
TETSZETT A CIKK? OSZD MEG AZ ISMERŐSEIDDEL!
