Pottyondy Edina szatirikus publicista szerint a kormánypárt mostanra egy olyan „kultúrsokkba oltott politikai cirkusszá” vált, amelyben már az sem meglepő, hogy a „harcosoknak” kikiáltott influenszerek lettek a propaganda új szócsövei. A humor és az irónia helyét a direkt gyűlöletbeszéd, az értelmiségi minimumot nélkülöző trollkodás vette át.
A Mandiner egyik cikkében Bödőcs Tibor jövedelmét támadják: „Rommá keresi magát a humorista, akinek az egyetlen poénja, hogy milyen élhetetlen hely Magyarország.” A támadás apropója, hogy a népszerű humorista 167 millió forint osztalékot vett ki saját vállalkozásából.
Pottyondy szerint ez a kritika nemcsak alaptalan, hanem képmutató is. „Bödőcs nem celeb, nem egy VV-huszár vagy propagandista politikus, hanem egy húsz éve a pályán lévő, sikeres stand-upos, akinek a munkája mögött valódi teljesítmény van.”
A bejegyzés éles kontrasztot állít a Bödőcs által elért piaci siker és a NER elit meggazdagodása között. Pottyondy szerint „miközben Bödőcsöt támadják a keresetéért, Tiborcz István csendben megduplázta vagyonát, miközben az ország gazdasága évek óta recesszió közelében táncol.”
A humorista jövedelmét szerinte saját tehetségének, könyveinek és fellépéseinek köszönheti, míg a NER kiváltságosai az adófizetők pénzéből gazdagodnak meg, gyakran átláthatatlan állami megrendelések révén. „Bödőcs adójából hízik az Orbán-maffia, hazudozik a propaganda, épül Hatvanpuszta” – írja.
Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja új szintre lépett: a korábban még kulturáltabb, keresztény-konzervatív köntösbe bújtatott propaganda mára egy agresszív, gagyi, „szektás” performansszá silányult. Példaként hozza a Harcosok Klubját, ahol szerinte már nemcsak az ellenzéket támadják, hanem bárkit, aki független vagy kritikus gondolatot fogalmaz meg.
„Nem hittem volna, hogy valaha pozitív kontextusban fogok Rákay Philipre gondolni, de ahhoz képest, hogy ma már a 'Kopasz, aki oszt' vezeti a kormányzati cirkuszt, ő maga szinte egy arisztokratikus kultúrembernek tűnik.”
A bejegyzés végén Pottyondy összefoglalja: a kormányzati propaganda nem véletlenül támadja Bödőcsöt. Az ilyen alkotókat nemcsak kritikus hangjuk, hanem függetlenségük, népszerűségük és anyagi sikereik miatt is gyűlöli a hatalom. És főleg azért, mert ezeket nem állami kegyből, hanem valódi teljesítményből érték el.
TETSZETT A CIKK? OSZD MEG AZ ISMERŐSEIDDEL!
