A válaszadók fele egyáltalán nem tervez semmilyen képzésen részt venni, inkább autodidakta módon szeretné a készségeket elsajátítani. Emellett a magyar válaszadók közel kétharmada szerint a mesterséges intelligenciát önálló iskolai tantárgyként kellene oktatni. Ez az arány hasonló a világ 63 százalékos átlagához.
A Bosch felmérése arra is rámutatott, hogy Magyarországon a munkavállalók mindössze 6 százaléka használja napi, és 10 százaléka heti szinten a mesterséges intelligenciát. Nemzetközi összehasonlításban ebben jelentős a különbség: globálisan 16 százalék vallotta úgy, hogy naponta, 21 százalék pedig, hogy minden héten alkalmazza ezt a technológiát.
Beszédes, hogy a magyarok 85 százaléka számára munkakeresésnél „valamennyire fontos”, hogy munkáltatója ajánljon mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzést. Magyarországon a munkavállalók majdnem fele azonban attól tart, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia veszélyeztetheti a munkáját.
„A mesterséges intelligencia átalakítja a munkahelyeket. Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a mindennapokban, hanem a munkában is támogatja az embereket, akik így például a monoton vagy a nehéz feladatok helyett más, kreatív folyamatokra összpontosíthatnak” – fogalmazott Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke.
Abban a hazai válaszadók is egyetértettek, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán a munkahelyekre, de az oktatásra is komoly hatással van.
Magyarországon 64 százalék vélekedett úgy, hogy az MI-t önálló tantárgyként kellene tanítani az iskolában, 54 százalék pedig azt is el tudja képzelni, hogy bizonyos tantárgyakat virtuális tanár oktasson. Azonban az MI fontossága mellett a többség ragaszkodik az oktatás hagyományos formáihoz is.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok 22 százaléka el tudja képzelni, hogy szakmai pályafutását MI-szakértőként folytassa.
.jpg)
